"A Kurukshetra-i csata után Arjuna és Krishna a mezőn sétáltak. Krishna felemelte a kezét és igy szólt Arjunához:"Nézdd csak milyen szépek a madarak ott fenn az égen!"
"Igen", válaszolta Arjuna miközben az égre tekintett.
"De nincsenek is ott madarak", mondta Krishna.
"Nem, nincsenek", válaszolta Arjuna.
"Nézdd csak, milyen szépek azok a madarak", mondta Krishna ujra. Tényleg csodálatosak."
"Igen", mondta Arjuna. "Azok a madarak tényleg csodálatosak."
"Miért ismétled meg mindig azt, amit mondok? kérdezte Krishna. "Nincsenek is madarak az égen."
"Igen, igaz. Nem látok madarat az égen, de tudom, hogy bármelyik pillanatban megteremtheted őket és akkor ott fognak repülni."
Arjuna tökéletesen hitt Krishnában és testét, lelkét és elméjét teljesen átadta az Istennek. Nem a saját elméjében hitt, nem a saját szemének hitt, hanem szent Satgurujának minden szavában hitt.