skip to main |
skip to sidebar
"Tegnap Darshan közben egy kisbabát tartottam a kezemben. Olyan édes volt nézni, mit csinál. Odajött hozzám, egy kis édességet akartam neki adni, de abban a pillanatban megforsult és a mamájára nézett, Még az édesség sem kellet neki, csak a mamájához akart menni. Nagy örömmel láttam ezt a teljes odaadást és így szóltam: 'Képzeljétek el, mi volna, ha az egész világ ilyen lenne. Ha az emberek látnák a Valót, ismernék Istent és felismernék az illutiót. Elvetnék a tévhiteket, káprázatokat és futnának az Istenmegvalósulás felé.
Nagyszerű volt látni, hogy a gyermeket nem érdekelte az édesség, a csokoládé és semmi egyéb! Nem számított a játék, mert az anyja volt a legfontosabb neki.Ezért van, hogy akármit is teszünk, eljutunk egy pontra, amikor az már nem elégít ki. Mert bármit is teszünk kívül, az mind anyagközpontú, van egy határa, és idővel vége lesz. Amikor a szívünkkel cselekszünk, a legegyszerűbb dolog is örömet okoz. Legyél hát mindig egyszerű és szerető szívű." A JUST LOVE I című könyvből