Az elménk (4., befejezö rész)

Csendesítsd el tehát elmédet és használd azt rendeltetése szerint és hallgass az intuiciódra (megérzés). Isten azért adta neked az intuiciót, hogy azt kövesd, ezért tehát meg kell tanulnod hallgatni rá. Akkor leszel képes meghallani amit a megérzésed mond neked, ha elcsendesülsz. Így képes leszel elfogadni, amit mondani akar neked. Gyakran tapasztalom, hogy emberek az elméjükre hallgatva azt mondják nekem, 'Swamiji, az intuiciómat követtem', pedig nem így van. Az intuició és az elme két különbözö hang, amit hallunk. Az elme hangja mindig hízelgö. Mindig azt sugallja neked, hogy te vagy a legjobb, bármit teszel is, az helyes és arra ösztönöz, hogy még több ehhez hasonló dolgot tegyél. Ezzel szemben az intuició hangja éles és direkt és nem hízeleg. Az élet során gyakran van úgy, hogy fegyelmezni kell önmagad, érzed, hogy azt kell tenned, mégis elkezdesz gondolkodni a dolgon és azután az ellenkezöjét teszed.
És mi történik? Amikor megtetted az ellenkezöjét és látod az eredményt, azt mondod magadnak; 'Oh, Istenem, a másik utat kellet volna választanom! Az volt a helyes, a megérzésemre kellet volna hallgatnom!' Ez mindig így van! Ezért tehát figyelned kell erre a belsö hangra. Ha odafigyelsz a belsö hangodra és minél inkább hallgatsz rá, annál inkább el fog vezetni téged a helyes útra, a te utadra. És ez rajtad áll. Senki sem tudja megmondani neked és én sem állhatok oda és mondhatom azt neked, hogy ezt és ezt így csináld. Mert erre azt mondanád: ' Ah, mondhatsz amit akarsz, de én azt fogom csinálni amit érzek'. Valaki, úgy egy hónapja körülbelül azt mondta nekem: 'Tudod Swamiji, úgy érzem, hogy szeretnék idejönni és itt élni.' Azt válaszoltam, 'Tudod, százan is vannak, akik ugyanezt érzik. Sajnos nem lehet', mondtam. De ö csak folytatta: 'Pedig így érzem, tehát jövök.' 'Rendben, jöhetsz, de nem maradhatsz itt', mondtam. Ö pedig modta tovább: 'Itt él a bátyám és a növérem, én is idejövök.' Jó hallani, ha valakiben meg van az elhatározás, de ha nem hajlandó meghallani azt, amit mondanak neki, akkor csak az elme játékáról van szó. Ha elkezded követni azt, amit a megérzésed mond neked, nem pedig az elméd, az segít abban, hogy meghallgasd és jobban meghalld azt, amit mondanak neked. Manapság azonban az emberek csak beszélnek, beszélnek és beszélnek, de nem hajlandók meghallgatni a másikat. Mint ahogy azt az imént mondtam, a nyelvet kell megfékezni. Nehéz, mert nincs benne csont, nehéz tehát kordában tartani. De valakit tényleg meghallgatni, ezt hányan teszik meg valójában? Itt most meghallgattok, de gyorsan elfelejtitek amit hallottatok és azután gyorsan elkezdtek megint csak beszélni, beszélni és beszélni. A nyelv nagyon gyors. Sokszor az ember még azon gondolkodik, hogy mit is akar mondani, de ezalatt a nyelv már ki is mondta. Ilyen gyorsan müködik a nyelv. Tehát figyeld önmagadat és végezz napjában önelemzést. Megismétlem, önelemzést végezz, ne pedig ítélkezz. Figyeld meg, hogy hogyan müködsz, hogy hogyan müködik az elméd és figyeld, hogy hányszor ítélkezel? És figyeld meg azt is, hogy mikor ítélkezel és mikor kritizálsz. Figyeld meg ezeket önmagadban. Hol hazudsz önmagamnak? Mert amikor a hibát a másikban látom, akkor benned is ott kell hogy legyen: tükröt mutat. Ílyen módon tehát képes leszel lépésröl lépésre változni, elöször az elméd változik, hogy késöbb aztán önvalód megnyilvánulhasson elötted. Ez persze nem egy egy hónapig tartó folyamat, hanem egy életen át tartó napi folyamat és rajtad áll, hogy most változtass magadon úgy, hogy most mindjárt nekilátsz. Talán késöbb, egy napon miközben a belsö hangod hallod, képes leszel bensödben meghallani Isten hangját és követni azt. Jai Gurudev."