2018. február 11., vasárnap

Shivaratri, 1. rész

 Shivaratri Ünnepére az idén február 13.-14.-e éjszakáján kerül sor. Èrdemes ezt az éjszakát átvirrasztani, meditálni, kontemplálni.

A hindu istenségek világában a Legvégső egyik igen jelentős megnyilvánulási formája Shiva. Nevének jelentése "A Jóságos" vagy "az Áldásos". Míg a hinduizmusban a formanélküli Brahman Vishnu alakjában újra meg újra testet ölt és számos manifesztációként megjelenik, addig Shiva kizárólag a nem formát öltött istenség. Shiva feladata a hindu háromság (Trimurti) szerint a pusztítás, míg Brahma a Teremtő és Vishnu a Világegyetem Fenntartója. Shiva mint pusztító a világ mulandóságára utal. Minden, ami teremtődött, az mulandó! Úgyanúgy mint női oldala, Káli, ő maga Kala, az idő, ami mindent létrehoz és könyörtelenül azután mindent ismét elpusztít. De Ő, aki végül Formanélküli, magában hordozza Isten valamennyi megnyilvánulási formáját, s ezért tekintik Őt a hívők a üdvözítőjüknek. Nilakhanta alakjában például megmenti a világot a pusztulástól, amikor a misztikus őstenger mérgét kiissza.  

Bár Shivának számos képi illetve szobor alakjában létezik megjelenési formája, a hivők mindig a tudatában vannak, hogy Shiva formanélküli. A tisztelet középpontjában legtöbbször egy Linga vagy valamelyik attributja, így például a háromágú szigony áll. Lingam szószerint azt jelenti, hogy "jel". Indiában a Lingám tisztelete már ősidők óta elterjedt és mai napig is a Lingámban tisztelik Őt.  A Lingamot a Mindenható legtisztább jelképének tekintik.
A természetben gyakran spontán keletkeznek Lingámok, melyeket a hívők ugyanúgy tisztelnek. Ennek egyik ismert példája a Himalayában található Armanath-ban egy jégbarlangban, ahol a jéglingam rendszerességgel növekvő Hold idején nő és a fogyó Hold idején kisebb lesz. Ime egy felvétel: