manuṣyāṇāṃ sahasreṣu
kaścid yatati siddhaye
yatatām-api siddhānāṃ
kaścin māṃ vetti tattvataḥ
Az emberek ezrei között alig van egy, aki tökéletességre törekszik, és azok között, akik sikerrel törekszenek, alig ismer egy lényegemben engem.
kaścid yatati siddhaye
yatatām-api siddhānāṃ
kaścin māṃ vetti tattvataḥ
Az emberek ezrei között alig van egy, aki tökéletességre törekszik, és azok között, akik sikerrel törekszenek, alig ismer egy lényegemben engem.
“Itt Krishna dicsőíti az embert, mondván, milyen nagy dolog, ha emberként születhetsz. Mert annak a lehetősége hogy Istent megvalósítsd, hogy az Istenmegvalósulás tudatára ébredj, hogy vágyódj Isten után, hogy Őt megvalósítsd, erre csak emberként születve van lehetőséged.
Csak nagyon ritka az, hogy valaki részesülhet Istenmegvalósulásban. Krishan azt mondja itt, hogy ebben csak ember részesülhet, még az istenségek és a dévák sem, akik más bolygókon teljesítik Dharma-jukat, kötelességüket. Ők nem tehetik meg azt például, hogy 'Oh, ma nem akarok semmit sem csinálni. Ma csak Istenről szeretnék elmélkedni. Még ha hatalmuk nagy is és nagyon magas szinten állnak, magas Loka-kban (szellemi világok) élnek, nem törekedhetnek Istenmegvalósulásra.
Sajnos az emberek nincsenek annak tudatában, hogy mekkora ajándék, hogy emberként születhettek a földre. Mégha ezerszer is emlékeztetik őket arra, hogy 'Emelkedj túl az illuzió világán! Ne kötődj az illuzió világához, mert az élvezetekhez való ragaszkodás véges és csak e életed végéig tart.
Itt Bhagavan Krishna azt is kifejezi, hogy a Bhakta-k amennyire köti őket a Sadhana (lelki gyakorlat), annyira kötik őket a külső dolgok, a dharma-juk, a fealdatuk, hogy
csak alig néhányan ismerik fel Őt az Ő igazi Isteni mivoltában." Sri Swami Vishwananda