2012. január 27., péntek

Satsang a buszon (folytatás)

"Spirituális emberek, ha spirituális gyakorlatokat (sadhana) végeznek, bizonyos tulajdonságokat fejlesztenek ki magukban. Azt hiszik, hogy nagyon magas szintet értek el. De ha nem fejlődött ki benned a teljes szeretet, akkor nem értél el semmit. És igy nem ér semmit a sadhana, mert a legvéső, amit el kell érned, az a benned lévő teljes szeretet. A szeretet nem csak az, amikor azt mondod, hogy : Szeretlek, szeretlek. A szeretetnek benned kell égnie, lángolnia kell Isten iránt. Ez egy olyan erős vágyakozás, amit nem is lehet kifejezni. Amikor valakibe szerelmes vagy, csak a szeretted érdekel, semmi más. Amikor Istenbe vagy szerelmes, úisgyanez az érzés, de sokkal erősebb. Isten után vágyakozni az olyan, mint amikor viz alatt voltál és levegő után kapkodsz. Igy kell Istenre is vágyni. A mai időkben nem egyszerű ilyen erősen Istenre vágyni, de nem is lehetetlen. Találkoztam teljesen hétköznapi emberekkel, akik nagyon nagy szeretettel voltak Isten iránt..Az egyetlen vágyuk az volt, hogy Istennel eggyé válhassanak és hogy Őt szolgálhassák.Sokszor az emberek nem érik el Istent, mert az út nagyon göröngyös. Isten szeretnél látni, hogy mennyire akarad Őt, hogy igazából mennyire vágysz utána. Amikor szeretsz, teljesen mindegy, hogy milyenek a körülményeid, teljesen mindegy, hogy mi történik, mindig csak Őt fogod szereteni. És ez az önátadás." Sri Swami Vishwananda