"Egy fontos dolgot tudnotok kell: a spirituális úton a legfontosabb amit tennünk kell, hogy elménket úraljuk. Azt mondjuk, hogy 'Figyeld a gondolataidat!' Mi is a gondolat? A gondolat egy elképzelés. A gondolatot megteremtjük. A gondolat egy képzelet, de akkor miért mondjuk, hogy figyelni kell öket?Mert a gondolatok a legtöbbször negatívvá tesznek bennünket. Figyelni kell tehát öket, kordában kell tartani öket, de ez sokszor elég nehéz, nem igaz? A gondolatok tesznek bennünket azzá, akik vagyunk, mert mindig a gondolataink után rohanunk. Néhány nappal ezelött a Kápolnában valaki felolvasott egy mondást az Athosz hegyi Szent Silouan-tól, ami így szólt: 'A pokolra a gondolatokkal, Ti pedig örvendezzetek az Úrnak.' Bizony, mi sokszor szeretjük kimondani azt, ami ott van az elménkben. Szeretjük mások felé felmagasztalni magunkat. Szívesen beszélünk arról, hogy: 'Oh, én ilyen fényeket láttam, meg ezt láttam, meg azt láttam. Meg hogy ezt éreztem, meg azt éreztem.' Miért? Azért, hogy az elménket, a gondolatainkat még jobban feldagasszuk, hogy azok még nagyobbá válhassanak. A gondolatok olyanok mint egy csúszómászó. Ha megvizsgáljuk öket, megfigyelhetjük, hogy a csúszómászó nagyon szelíd tud lennei, amíg a saját útján halad, de ha beleesik egy gödörbe, akkor minden töle telhetöt megtesz, hogy kimásszon és miután kimásszott azután rettentö agresszívvá válik. A gondolatok is ugyanígy viselkednek. Abban a pillanatban, amint kieresztjük öket, nagy erövel fellobbannak, jelezve, hogy: "Kint vagyok!' Krisztus is erröl beszélt, amikor azt mondta, hogy 'nem az teszi az embert tizsztátalanná, ami bemegy a szájon, hanem ami kijön belöle'. A Gita is azt mondja: "Az megfékezett elme a legjobb barátod. A nem megfékezett pedig a legnagyobb ellenséged." Amint mondtam, tartsátok tehát kordában az elmét, mert: Ahogyan gondolkodunk, olyanok vagyunk".
Bejegyzések
