" A változások korát éljük, olyan időket, amikor nekünk magunknak kell megváltoznunk. Olyan korban élünk, amikor el kell kezdedünk a felelősséget felvállalni. Addig, amig nem vállaljuk fel a felelősséget, addig gyengiteni fogjuk magunkat.Amikor önvizsgálatot végzünk, hamar felismerjük, hogy önmagunknak korlátokat állitunk. Azonban mélyen belül megszólal egy másik hang, ami azt mondja: “Hé, ébredj fel!” Létezik még valami, ami nagyobb, mint a korlátaid. De az elme korlátai még mindig nagyon erősek. A saját játszmáinkat játszuk és nem akarunk kiszállni belőlük. Ezzel olyanná válunk, mint egy ketrecbe zárt állat, amelyik a ketrec egyik végéből a másikig le-föl rohangál. Mindig visszatérünk ugyanoda, ahonnan elindultunk. Hasonlóképpen árnyékolja le az elme Igaz Önvalónkat. Időnkét, amikor igy le-föl rohangálunk az általunk teremtett ketrecünkben, Isten és az Istenanya kegyelméből előbukkan néhány fénysugár, a ketrec ajtaja kinyilik és te kisétálsz. De azután félelmedben megint visszaszaladsz a ketrecedbe. Mindez hová vezet? Krisha azt mondta Arjunának: “Kedves Arjun, légy szabad. Légy olyan mint egy jógi, emeld fel fegyveredet és harcolj.” Amikor Krishna Arjunnak ezt mondta, akkor ezt nem csak Arjunnak mondta. Krishna ezt mindannyiunknak mondta. Mi valamennyien jógik vagyunk, de ehhez szabadoknak kell lennünk. Ki a jógi? Az, aki szabad!" Sri Swami Vishwananda
Bejegyzések
