2010. június 16., szerda

A gondolkodásról

"Guruji, Yogananda azt mondta, hogy a környezetünk hatása erösebb, mint az akaratunk" - idézte egy tanítvány Yoganandát és egyben ezzel a kérdéssel fordult egy Satsang alkalmával Szri Szwámi Vishwananda-hoz.
"Valóban, ez így van", válaszolta Szwámi Vishwananda, "mert amikor arra figyeltek, hogy milyen a környezetetetek, elkezdtek aggódni. Figyeljétek meg, hogy változik elmétek állapota, hogyan változnak a gondolatok, amikor arra figyeltek, hogy mások mit gondolnak rólatok. Ez mindig megzavarja a belsö nyugalmat. Ezáltal sohasem vagy önmagad, mert mindig azt fontolgatod, hogyan járj a másik kedvébe és hogyan nyerd meg mások tetszését.
A kérdés az:
"Mit tehetünk annak érdekében, hogy erösítsük képességeinket, gondoljunk jó tulajdonságainkra, nem törödve a fennálló külsö körülményekkel sem most, sem pedig a következö életünkben, amikor gyermekként újra kell kezdenünk?
Egy dolognak a tudatában kell hogy legyetek: egyedülálló, egyszeri, individuális személyiség vagy. S amikor elkezdesz magadért (magadra) gondolni, persze hogy a környezeted ellened fog fordulni. Ezért, mindig azon leszel, hogy szivességet tégy az embereknek, hogy elégedettek legyenek veled. De meddig fog ez tartani? Mert az elítélés kívülröl mindig meglesz, mert mindenki más szemszögböl nézi a dolgokat.
Tegyük fel például, hogy a társadalomban mindenki ugyanúgy gondolkodik, rendben? Akkor pedig békesség lesz, megértés, öröm és boldogság fog uralkodni. Tudjátok, egy közösségben ez a fajta gondolkodás másképp müködik és nagyon nehéz, ha valaki a közösségen belül megpróbál ebböl kioldódni. Másfelöl viszont, ha a spirituális úton vagytok, ismeritek a célotokat és tudjátok, hogy mit akartok elérni, tehát ne zavarjon az, hogy mit gondolnak mások. Mert nem a gondolkodásról van szó, hanem arról, amit a szívetek érez. Tehát, ha képessek vagytok a szívetekre hallgatni, ez segíteni fog benneteket a következö életben is, amikor ismét újra kezditek az életet. Amennyiben vissza szeretnétek jönni egy újabb életbe, mert nekem úgy tünik, hogy már beprogramoztátok magatoknak a követlezö életet - így van még hát mit tenni, nem igaz?"