"Ha akarsz valamit, akkor mindent megteszel érte, igaz? Amikor szerelmes vagy, levelek százait irod, hogy kifejezd azt, amit a másik iránt érzel. Soha ne veszitsd el a reményt. Akkor miért veszited el a reményt az önmegvalósulás útján? Ez olyan, mint amikor az út közepén feladod. Ez nem azt jelenti, hogy visszafelé haladsz, hanem azt, hogy egyszerűen megállsz. A szeretet igy is megvan benned, most is ott vár és kopogtat az ajtón és azt mondja, hogy "Engedj ki!" Meg kell hogy legyen az ajtóhoz való kulcs és azután rajtad múlik, hogy kinyitod-e. Ha szeretni akarsz, akkor szeress minden elvárás nélkül és nyisd ki az ajtót. Abban a pillanatban, amikor elvársz valamit, megszakitod az ajtó kinyitásának a folyamatát. Van egy másik tényező is, ami ebbe belejátszik. Amikor kezded feladni a reményt, a hitet, elkezdesz szenvedni. Ettől fogva mindent negativnak fogsz megélni. Azután pedig megfeledkezel az útról. Megfeledkezel a szeretetről, amit Isten visel irántad, megfeledkezel erről a szeretetről, ami mélyen ott van benned. Pedig ez az egyetlen, amit soha nem szabad elfelejtened: Isten képmására teremtett, ezért hát vissza kell térned ehhez a képmáshoz, visszatérni ehhez a teljes szeretethez.
Először is folytasd a spirituális utadat, hogy megtaláld ezt a szeretetet. Minden mást fel fogsz ismerni. Minden egyéb megadatik néked." Sri Swami Vishwananda