2014. július 31., csütörtök

Isten nevének ereje

"Ha azt akarod, hogy az elméd elcsendesedjen, akkor Isten nevét ismételd. Tudjátok, Isten neve egy misztérium. Ahogy a Bhavagad Gitában meg van írva: “Még a legnagyobb szentek sem képesek megérteni a nevemet” . - ilyen nagy erővel bír Isten neve. Miért ábrázolják a szenteket meditációban? Mit lehet megtapasztalni a meditációban? A meditációban, amikor az elme elcsendesedett, kapcsolatba lépsz, személyes kapcsolatba kerülsz Istennel és ez nem egy külső, hanem belső megtapasztalás. És ez a belső kapcsolat a legcsodálatosabb és legerőteljesebb, amit ember valaha is átélhet. Életek hosszú sorozatán keresztül az ember keres és újra meg újra emberként megszületik, köt bennünket a rnanubandhana, ami röviden karmának nevezünk. Kötnek bennünket bizonyos tettek, amiket korábbi életeinkből magunkkal hoztunk és ezek nem engedik, hogy szabadok legyünk. Persze, sok helyet fel lehet keresni, sok felé el lehet utazni, de ha nem szánsz időt arra, hogy befelé menj, nem fog segíteni neked az a sok keresés és sok utazás. "Ha a Gangesz vizében, vagy más szent folyóban megfürdesz, egy élettől tisztulsz meg." - így tartják. de ha Isten nevében  fürdesz, legyen az Isten bármelyik megnyilvánulási formája. legyen az Jézus, Mohamed, Ráma, Krishna, vagy egy istennő - tehát ha az Ő nevükben mártózol meg, úgy sok születéstől tisztulsz meg. A sok emberi nyomorúság megszűnik, ha Isten nevét zengeted. Bizonyos lehetsz a megszabadulásban, ha valóban kapcsolatba lépsz a benned lévő Istennel. És innen ered a Kriya." Sri Swami Vishwananda

2014. július 30., szerda

Egy történet Krishna furulyájáról



"Van egy csodálatos történet Krishna furulyájáról. Tudjátok, hogy Krishna mindig egy furulyát tart a kezében és ehhez egy nagyon szép történet kapcsolódik. Krishna nap mint nap kiment a kertbe és minden növénynek azt szokta mondani, "Szeretlek". A növények boldogan azt szokták válaszolni: "Krishna, mi is szeretünk téged." Egy nap Krishna nagyon izgatottan rohant ki a kertbe odament a bambuszfához és a bambusz ezt kérdezte tőle: "Krishna, mi a baj?" Krishna azt válaszolta: "Valamit kérnem kell tőled, de nagyon nehezemre esik." A bambuszfa így szólt: "Mond meg nekem. Ha tudom, megadom." Erre Krishna kimondta: "Szükségem van az életedre. Ki kell, hogy vágjalak." A bambusz elgondolkodott egy darabig, azután ezt kérdezte: "Nincs más választásod? Nincs más megoldás?" Krishna azt válaszolta: "Nem, nincsen." A bambusz azt mondta, "Rendben, odaadom magam neked." Így Krishna kivágta a bambuszfát, lyukakat vágott bele és minden egyes vágásnál a bambusz fájdalmában sírt. Krishna egy csodálatos furulyát faragott belőle. És ez a furulya mindig vele volt, a nap 24 órájában Krishnával volt. Még a Gopig is féltékenyek lettek Krishna furulyájára. Azt mondták, "Látod, Krishna a mi Úrunk, de mi mégis csak egy kis időt tölthetünk el vele. Ő viszont veled ébred, veled alszik és te mindig vele vagy." Így azután egy nagy megkérdezték tőle: "Meséld el nekünk ennek a titkát. Mi a titka,hogy az Úr ennyire dédelget téged?" És a bambusz így válaszolt: "A titka az, hogy én belül üres vagyok. És az Úr tehet velem amit akar, akkor játszik rajtam, amikor csak akar és amennyiszer csak akar." Ilyen a teljes odaadás: amikor az Úr azt tehet veled, amit akar, amikor csak akar és az Ő akarata szerint. S tudjátok, ettől nem szabad félni, hanem csak oda kell hogy adjátok önmagatokat. És valójában ki ez az "önmagunk"? Ő maga!" Sri Swami Vishwananda

2014. július 19., szombat

Vasudhaiva Kutumbakam – Az egész világ egy család

Az egy ész világ egy család, mert mindannyian egy helyről jövünk - mégpedig Narayana-tól (a legfelsőbb Isten)

Ezért mondjuk azt, “Amikor az emberiséget szolgáljuk, akkor Istent szolgáljuk.” Az, aki a rászorulókat szolgálja, az engem szolgál”. Tudjátok ez áll a Védákban és  a Bibliában! S ez a Koránban is! Ez áll minden szentiratban! Mindenütt úgyanaz a tanítás áll, rámutatva arra, hogy Isten ott relylik minden teremtményében. Az ember döntése, hogy vak, vagypedig lát. De ahhoz, hogy lásson, az elme nyitott kell hogy legyen. Ezért mondtam azt az imént, hogy "Mi a legfontosabb az ember megszabadulásához?“ A tiszta elme. Ha az elme tiszta, ha az elme Istenben elmerül, minden olyan egyszerűvé és könnyűvé válik. Semmi sem bonyulult, amíg te nem teszed bonyolulttá. Ha bajt keresel, a baj megjelenik. De ha Istent keresed, Isten maga fog megjelenni. 
Így a Guru lába erre emlékeztet - létezik a külső, de ha magadba nézel, meg kell látnod ott belül a lenyomatot is. Ez a szeretet lenyomata, amit egymással megosztunk.Az, ahogyan én szeretetlek benneteket és ahogy ti szerettek engem. Nem mondom azt, hogy én úgy szeretlek benneteket, mint ahogyan ti szerettek engem, mert én még annáll is jobban szeretlek titeket! S azt kívánom, hogy ti is tudjatok így szeretni. Ez az én kívánságom.

2014. július 18., péntek

Ki a legjobb barátod

"Ki a legjobb barátod? Ki az, aki igazán gondoskodik rólad? Ki az, aki tényleg meghallgat? Csak Ő! Maga Isten...Ő volt veled a kezdetek óta és Ő lesz melleted mindvégig, míg meg nem valósulsz, míg eggyé nem válsz Vele. Ő a te legjobb barátod. Ő az egyetlen, akiben igazán megbízhatsz és Ő az egyetlen, aki mindenre tudja a megoldást." Sri Swami Vishwananda

2014. július 16., szerda

A szeretet nyelve

"A szeretet olyan nyelv, amit szavakkal nem lehet kifejezni, csak érzeni lehet. Ez az a nyelv, melyet az anyák értenek. Amikor az úlszülött csecsemő meglátja a napvilágot, még nem tud beszélni. A kommunkáció szivtől szivhez történik és ez az igazi nyelv. Ez a szeretet nyelve, a lélek nyelve. Az élet ezen nyelv nélkül, szeretet nélkül haszontalan lenne. Még ha valaki nem is érzi a szeretetet magában, a szeretet egy bizonyos fokig benne van, mert szeretet nélkül semmi sem létezhetne. Az élet szeretet nélkül olyan mint  a föld, amit meg akarsz munkálni, de az terméketlen marad. Amikor az életben a szeretet egy kis mértéknem van jelen, ezt nevezzük örömnek." Sri Swami Vishwananda

2014. július 11., péntek

Gurupurnima - 6. rész (befejezö rész)

Szri Szwámi Vishwananda így folytatja: "Ami a változást illeti, az emberek sokszor azt mondják: 'Nem tudok megváltozni', azt mondják, ' majd késöbb, most még fiatal vagyok és élvezni akarom az életet.' Pedig az élet megy tovább és nem tudhatod, hogy mikor fogsz meghalni. Ki tudja, hogy mikor jön el a halál pillanata, ezt nem tudhatod. Lehet, hogy lezuhan egy meteorita és itt a vége mindennek. Ezért tehát a változás és a változtatás ideje mindig a jelen pillanat kell hogy legyen. Ez egy nagyon nagy ajándék. Ha változni akarsz, akkor változz most. Ne mond azt, hogy majd holnap, vagy hogy te már megváltoztál és nincs már mit tenned. A múlt az a múlté, a múlt meghalt, vége. Ha valamit akarsz, azt csak most teheted meg. Nem halasztatod kédöbbre, mert csak a Most létezik. Ezért, ha meg akarsz változni, akkor most kell megváltoznod. Ha egy bizonyos döntést hozol, akkor azt most kell meghoznod. Ezért tehát, ha a Most-ban tudunk lenni, ez a legnagyobb ajándék, ha a jelen pillanatban tudunk lenni, ez a legnagyobb ajándék.
Ezért élvezzétek a nektárt, élvezzétek ezt az édes ízt, még ha, - mint ahogy azt az elöbb mondottam - nem is vagytok tudatában annak, amit kaptok. Kaptok valamit, ami segít benneteket, hogy tudatossá váljatok, segít benneteket abban, hogy elöbbre jussatok, hogy az Úr Lotuszlábai elé járulhassatok. Segít benneteket, hogy emberi létetek beteljesüljön, hogy beteljesüljön az, amiért leszületttetek, mert különben az élet haszontalan. Ne arra használjátok az elmét, hogy ítélkeztek, mert amikor ítelkeztek, akkor a butaság szól belöletek.
Amikor tehát a szeretet ösvényét követitek, amikor a szíveteket követitek, akkor fogtok fejlödni. Amilyen a Mester, olyanná fogtok ti is válni. Az Isteni Nektár részéve kell hogy váljatok, hogy képessé váljatok sok embernek továbbadni ezt a Nektárt. Ezt jelenti, amikor Krisztus azt mondta a tanítványaink, hogy : 'Menjetek, és sokasodjatok tanítványokban, gyarapodjatok és szolgáljátok az embereket.' Ezáltal fogtok ti is fejlödni. Jai Gurudev."

2014. július 8., kedd

Gurupurnima - 5. rész

Szwámiji így folytatja Gurupurnima alkalmából adott beszédét: "Ezért mondjuk, hogy mennyire fontos, hogy a spirituális úton az intuiciónkra (megérzés) hallgassunk. Az intuició mértékének kifejlesztése nagyon fontos és ez el fog vezetni benneteket életetek céljához.
S ahhoz, hogy ezt kifejleszd magadban, szükséges valaki, aki ezt már tudja. Szükséges tehát
egy tanító, mindig szükség van egy Satguru-ra. Ha példának veszitek valamelyik Istenséget, mint például Rama-t, vagy Krishna-t, nekik is volt egy Guru-juk, egy tanítójuk, aki vezette őket. Ők az Isten tökéletes megtestesülései, nyugodtan mondhatták volna: "Nekünk nincs szükségünk tanítóra!" és kész. És mégis megmutatták nekünk, hogy az életben egy Guru áldása szükséges és az út, ami oda elvezet az a Satsang-on keresztül történik.
Ha általánosságban beszélünk, miért mennek az emberek egy Mesterhez és fogádják be azt, amit a Mester ad nekik? Tudjátok azért, mert a Mester az Amrit-ot, a Nektár-t hordozza magában. Még ha elmétek nem is képes ezt felfogni, de részesültök belőle. A Satsang-on keresztül, a beszélgetéseken keresztül kaptok valamit, és az amit kaptok, az segíti a fejlődéseteket. Az amit befogadtok, az az Amrit és ez tudtotok nélkül is megtörténik. Ez az a Nektár, amiért a méhek olyan messziről iderepülnek és begyűjtik az a lotuszvirágokból és bizonyos más virágokból. Nem minden virág egyformán édes, és kik tudják ezt? Csak a méhek. A békák például semmit sem tudnak erről. A butaság sem képes ezt felfogni, ami mindig azt hiszi magáról, hogy ő mindent tud. A békák csak ugrálnak le meg fel ugrálnak a virágokról, de semmit sem tapasztalnak meg a virágok édes mivoltából. Ahhoz, hogy erről tudjunk, mélyre kell menni, ahol az Amrit található. És ez a tanító, a Guru segítségével történik meg. Megkapod az Amrit-ot, úgy hogy azután életed végen elmondhatod: "Igen, életemnek volt értelme." Sri Swami Vishwananda

2014. július 5., szombat

Gurupurnima - 4. rész

Szri Szwámi Vishwananda így folytatja: "Amikor megkérdezünk ilyen embereket (akik nem használják az elméjüket), hogy boldogok-e, gyakran azt válaszolják, hogy nem boldogok. Valójában azért, mert nem tudják, hogy mit akarnak valójában. Mert arra hallgatnak, amit mások mondanak. Mit tesztek, ha valaki azt mondja nektek, hogy a spirituális út nem hasznos? Rajta, mondjátok! Azt válaszoljátok, hogy 'Ez nem így van'? Ilyen állításon elgondolkodtok, nem? Képzeljétel csak el, amikor a spirituális út elején valaki elkezd nektek mindenfélét beszélni és megpróbálnak titeket meggyözni, hogy az út, amit választottatok, az nem a helyes út. Persze hogy ilyenkor felülkerekedik az elme. Tudjátok hogyan jönnek létre a mende-mondák? Elmesélek egy történetet egy királyról, akinek neve Kandalshena volt:
Egy nap a király háborúba indult. Mialatt háboruskodott egyik minisztere a következöt mondta a király titkárának: "Tudod-e, hogy a király meghalt?" Ès persze a király titkára nagyon megrémült. Azután egy Rishi érkezett a királyi palotába és kihírdette, hogy a király halott. Napokon át gyászolta a népe. Sírtak, ríttak, míg a harmadik napon visszatért a király és látta, hogy mindenki fehér ruhát visel. A hindu hagyomány szerint a gyász szine a fehér. Tehát a fehéret nem csak a spirtuális ösvényt járók viselik. Miért is a fehér szín? Mert azt jelképezi, hogy a régi Éned meghalt; azért viseltek fehéret, mert Isten felé tartotok.
A király tehát látta, hogy mindenki gyázruhát visel és megkérdezte: "Kit sírattok ennyire?" Amikor megtudta, hívatta a titkárát és kérdöre vonta: "Ki mondta neked, hogy meghaltam?" Titkára így válaszolt: "Tudod, a miniszer mondta nekem. Hívatta tehát öt is és a minisztere ezt mondta: "Hát nekem egy bizonyos faluban mondták a falubeliek, hogy 'Kandhalsena meghalt'. Tehát elmentek ebbe a bizonyos faluba és találkoztak ott egy fazekassal, aki keservesen sírt. Hívatták, hogy jelenjen meg a király elött. A király szigorúan kérdöre vonta: "Hogy merészeled azt állítani, hogy én meghaltam?" "De hát királyom, én nem állítottam azt, hogy meghaltál." "De hát mindenki azt mondja, hogy te azt mondtad 'Kandhalsena meghalt'. Igaz, azt mondtam, hogy 'meghalt Kandhalsena', de Kandhalsena a szamaram, és az tényleg meghalt." A király erre tudni akarta, hogy a fazekas miért nevezte el a szamarát Kandhalsena-nak. A fazekas pedig elmesélte: "Egy nap, amikor az öserdöben jártam, megláttam ezt a szamarat, ami emberi hangon szólt hozzám: "Kandhalsena vagyok és szeretnék veled menni. Vigyél magaddal és én minden kívánságodat teljesíteni fogom." A fazekas így hát magával vitte a szamarat, aminek ugyanaz volt a neve, mint a királynak és amikor a szamár meghalt a fazekas a szamarat siratta. Amikor tehát ezt meghallották az emberek, azt hitték hogy a király halt meg. Azért meséltem el ezt a történetet, hogy szemléltessem, hogy pletykák és mindenféle hiresztelések mennyire butává teszik az embereket. Az ember elveszíti a józan eszét, nem ismeri az igazságot és nem képes felismerni, hogy valójában mit is akar.
Tanuljátok meg tehát a szívetekre hallgatni, mert bármit is mondanak mások, abban mindig ott rejlik egy adag hazugság. De amit belül hallasz, abban ott van egy adag igazság." Sri Swami Vishwananda




2014. július 4., péntek

Gurupurnima - 3. rész

"Ha megnézitek kint a világot, mialatt itt bent ültök és Bhajan-t énekeltek", folytatja Szri Szwámi Vishwananda "az emberek kint biztos azt mondják, hogy "Ezek megbolondultak!"

Amikor elindultok egy spirituális ösvényen, az emberek ujjal mutogatnak rátok és azt mondják: "Miért követsz egy utat? Gyere velünk és élvezzük az életet." Ez úgy van, amikor kint vagytok a világban, sok barátotok van, de amint spiriuálissá váltok, meg fogjátok tapasztalni, hogy hányan maradnak az úgy nevezett barátokból. Hogy ez miért van így? Mert az a hír járja, hogy aki spirituális úton van, 'az egy kicsit bolond.'
Valójában ezek az emberek a spiritualitást az utolsó helyre teszik az életükben, pedig pont fordítva van: a spirituális ösvény a legmagasabb. Ezért tudják csak kevesen elérni azt. Csak kevesen részesülnek ebben az áldásban. Pedig az ember elmével áldott, mégis kevesen használják azt.
A Védákban az áll, ha az ember nem használja az elméjét, akkor nem különb az állatnál. És ezzel emberkénti inkarnációjának célját elvesztegeti." Sri Swami Vishwananda



2014. július 1., kedd

Gurupurnima, 2-rész

Szri Szwámi Vishwananda így folytatja:
"Gondoljátok csak meg, micsoda kegyelemben részesít bennetek Isten. Először is, mert emberi testbe születhettetek meg, azután pedig hogy spirituális emberek vagytok, akik keresik az élet értelmét és szeretnék Istent megélni. Micsoda kiváltság!
8,4 millió életforma létezik a Földön és Isten titeket ajándékozott meg emberi testtel. Tudjátok, hogy a 8,4 millió életformából az emberi létforma a legmagasabb? Miért? Mert csak az ember rendelkezik elmével, neki van meg a gondolkodásra való képessége. Sajnos manapság szomorú látni, hogy az emberek ezt a képességet is elveszítik.


Az elme, az ész csak az embereknek adatott meg. Ha egy lény egy állattestbe születik, úgy a tehenet tarjuk az állatfajok közül a legfejletebb lénynek de a tehén sem képes Istenmegvalósulásra. Milyen mértékű lehet egy tehén Bhakti-ja? Mennyi odaadásra képes? Egy tehén kizárólag a kötelességét képes elvégezni, az elme működése csakis emberi kiváltság.


Ha használjátok az elméteket és önértékelést végeztek, akkor ismerni fogjátok életetek célját. Tudni fogjátok, hogy merre tartsatok, máskülönben olyanok lesztek mint egy bábu, mint egy játékbaba. Azt fogjátok tenni, amit az emberek elvárnak tőletek. Mert így működik a világban a társadalom. Ha az ember a társadalom rabszolgájává válik, akkor bábuvá lesz. Ha azt várja el tőled a társadalom, hogy jobbra tarts, akkor jobbra mész. Ha pedig azt akarják, hogy balra menj, akkor balra fogsz tartani.
De mi történik veled e közben?
Ha belemész ebbe, önmagadat veszíted el." Sri Swami Vishwananda