2019. július 31., szerda

A tiszta szeretet, a teljes odaadás


Szwámi arról beszél, hogy, "Elménk tele van kérdésekkel, ami Isten iránti szeretetet illeti. Sokszor azt kérdezzük magunktól, miért nem tudjuk egyszerűen csak szeretni Istent? Valójában ez a legegyszerübb dolog, de az elme mindig kérdéseket tesz fel. Pedig létezik egy olyan szeretet, amikor úgy szeretsz, hogy nem is tudod, miért szeretsz és ez az a szeretet. Mert amikor szeretsz, azt nem kell hogy az elme értse. Addig, amíg a szeretetet meg akarod érteni, addig mindig lesznek kérdéseid. Megpróbáljuk kifezeni Isten iránti szeretetünket azzal hogy imádkozunk, éneklünk, a nevét zengetjük... mindez nagyon jó. De tovább kell lépnünk, el kell jussunk a szeretet, az odaadás (Bhakti) egy magasabb formájához, ami a Raga-Bhakti, amikor csak szeretsz, amikor már nincs szükséged semmire. Annyi féle fajta gyakorlatot végzünk, ami jó, nem azt mondom hogy nem jó, de a lényeg, hogy tisztában legyünk vele, ezek hogyan vezetnek el bennünket Istenhez, mély belső szabadságunkhoz. Mert amikor tényleg szereted Istent, akkor megszűnik a kétely és mindent amit Isten ad neked,  el fogod tudni fogadni. És ezt nevezzük odaadásnak (surrender). Bizony lehetséges Istent így szeretni. Mert aki Istent tényleg szereti, az nem fog Tőle semmit kérni. Az egyetlen imája az lesz, hogy 'Úram, én semmi egyebet nem akarok, mint hogy Téged szolgálhassalak, hogy Lótusz Lábad elé járulva mindig melletted lehessek.' Ha valaki így szeret, Isten mindig próbára teszi a tanítványt. A szeretet, ami mindennél nagyobb, le fog győzni minden akadályt. S mindez Isten kegyelme. S minél erősebb a szeretet, annál erősebben akarja az ember. Ebben a teljes önátadásban az ember a tiszta szeretetet éli meg. Olyan nagyon szeretned kell Őt, hogy a kedvesévé válj. Úgy tartják, ha valaki ily módon szereti Istent, Isten az ember szolgálójává válik." Sri Swami Vishwananda

2019. július 25., csütörtök

Hogyan kezeljük a szomorúságot

Kérdés: Mi a legjobb módja annak, hogy felülkerekedjünk a szomorúságon? Csináljunk úgy, mintha minden rendben lenne, engedjük szabadjára az érzéseinket és figyeljük meg azokat? 
Paramahamsza Vishwananda: Mint ahogy azt már korábban mondtam, amikor egy szomorú pillanatot vagy érzést élsz át magadban, vagy valami rosszat érzel belül, fontos, hogy időd végy magadnak és befelé figyelj, menj le annak gyökeréhez és kiváltképp ismerd fel, hogy mi az és miért érzel így. Mert amikor ide leszületsz, különféle úton tapasztalod meg a világot, ami azt jelenti, hogy a lelked tanul, a lelked érzékel és mindent megfigyel.
Tehát, amikor szomorú vagy, végy magadnak időd és tényleg vonulj vissza. Fontos hogy időről időre elkülönüljünk, tudjátok, amikor csak magadban vagy és Istennel. De ez ne tartson túl sokáig. Amint vége a szomorúságodnak, lásd megint az ötömteli életet. Mivel az élet Isten legnagyobb ajándéka, tele van úgyszintén örömteli pillanatokkal, ne feledkezz meg erről.
Tehát időről időre nyisd ki az elme ablakát és engedj be friss levegőt és akkor tényleg élvezd az életet - itt belül a szívedben- élvezd annak minden pillanatát és értékeld, hogy élsz és megvalósíthatod Istent...  légy szeretetteljes ... értékelj minden pillanatot... van két lábad, kezed, minden tökéletes... nem vagy beteg ... légy egyszerűen boldog!
Képzeld el, ha mindez nem lenne ...milyen lenne az életed ? 🌷
Paramahamsa Vishwananda

2019. július 24., szerda

A vágyakozásról

Mindennemű vágyakozás fájdalomhoz vezet, mert az egyetlen igaz vágy, az igazság, amit szívünk akar, az Isten Igaz Szeretete. És 'Isten Igaz Szeretetét' csakis a szívünkben találhatjuk meg. Elmehettek egy Mesterhez, és a Mester meg tudja mutatni nektek az utat. De az már rajtatok múlik, hogy igazán vágyakozzatok Istenre, hogy valóban áhítsátok Istent.“
Paramahamsza Srí Szvámi Vishwananda

2019. július 20., szombat

Az elme elcsendesítése


OM NAMO NARAYANAYA
'Az elme elcsendesítésének legegyszerűbb módja, ha az elmét Istenre összpontosítod.'
Paramahamsza Vishwananda

2019. július 18., csütörtök

A tiszta szeretet és a Bhakti - Ma ünnepeljük Radharani születésnapját

"Mindig, amikor Radhe Shyam-t énekeljük, természetesen  Radha és Krishna képmása jelenik meg előttünk,de kik is valójában  Radha és Krishna? Krishna a Tiszta Szeretet és Radha a Bhakti és az egyik nem tud létezni a másik nélkülEzért ábrázolják őket mindig együtt és ezért, ha róluk beszélünk, mindig  kettőjüket említjük. Radhe Shyam  jelentése prema bhakti- szeretet és odaadás.  Ha ez a Tiszta Szeretet, ha ez az igaz odaadás megébred benned, eljutsz az Önmagvalósuláshoz. Tudatosítani kell magunkban, hogy miért vagyunk itt. Az élet olyan, mint amikor beszállunk egy csónakba, ami a Szamszára óceánján visz bennünketA csónakot a  Szatguru evezi.  Te melyik csónakba akarsz beszállni? Ismerned kell az irányt, ahova csónak visz, de szállj be egyszerűen egy csónakba, amiről nem tudod, hogy hová tart! Engedd, hogy megébredjen benned az odaadás, ami vezetni fog a spirituális utadon. Hagyd, hogy a Tiszta Szeretet vezessen. Ha megébred benned a Tiszta Szeretet, az elme nem fog többé különbséget tenni.  Mert az elme mindenben Istent fogja felismerni." Sri Swami Vishwan

2019. július 10., szerda

Gurupurnima 3., befejező rész

Szwámidzsi így folytatja Gurupurnima alkalmából adott beszédét: "Ezért mondjuk, hogy mennyire fontos, hogy a spirituális úton az intuiciónkra (megérzés) hallgassunk. Az intuició mértékének kifejlesztése nagyon fontos és ez el fog vezetni benneteket életetek céljához. S ahhoz, hogy ezt kifejleszd magadban, szükség van olyan valakire, aki ezt már ismeri. Szükséges tehát egy tanító,  szükség van egy Szatguru-ra. Ha példának vesszük az Istenségeket, mint például Rámát, vagy Krishnát, nekik is volt Gurujuk, volt tanítójuk aki vezette őket. Ők az Isten tökéletes megtestesülései, nyugodtan mondhatták volna: "Nekünk nincs szükségünk tanítóra!" És mégis megmutatták nekünk, hogy az életben egy Guru áldása szükséges és az út, ami oda elvezet az a Szatszang-on keresztül történik.
Általában miért keresnek fel az emberek egy Mestert és fogádják be azt, amit a Mester ad nekik? Tudjátok azért, mert a Mester az Amrit-ot, a Nektárt hordozza magában. Még ha elmétek nem is képes ezt felfogni, de részesültök belőle. A Szatszang-on keresztül, a beszélgetéseken keresztül kaptok valamit és az, amit kaptok, az segíti a fejlődéseteket. Az, amit befogadtok, az az Amrit és ez tudtotok nélkül is megtörténik. Ez az a Nektár, amiért a méhek olyan messziről iderepülnek és begyűjtik azt a lótuszvirágból és más virágokból. Nem minden virág egyformán édes. Kik igazán a virág imerői? A méhek, igaz?.A békák például semmit sem tudnak erről. Az ostoba sem képes dolgokat felfogni, és mindig azt hiszi magáról, hogy ő mindent tud. A békák pedig csak ugrálnak fel meg le a virágokról, de nem ismerik meg a virágok édes mivoltát. Ahhoz, hogy erről ismeretet szerezzünk, mélyre kell menni, ahol az Amrit található. És ez a tanító, a Guru segítségével történik meg. Megkaphatod az Amritot, hogy azután életed végen elmondhatsd: "Igen, volt értelme az életemnek . Ami a változást illeti, az emberek sokszor azt mondják: 'Nem tudok megváltozni', azt mondják, ' majd később, most még fiatal vagyok és élvezni akarom az életet.' Pedig az élet megy tovább és nem tudhatod, hogy mikor fogsz meghalni. Ki tudja, hogy mikor jön el a halál pillanata, ezt nem tudhatod. Lehet, hogy lezuhan egy meteorita és itt a vége mindennek. Ezért tehát a változás és a változtatás ideje mindig a jelen pillanat kell hogy legyen. Ez egy nagyon nagy ajándék. Ha változni akarsz, akkor változz most. Ne mond azt, hogy majd holnap, vagy hogy te már megváltoztál és nincs már mit tenned. A múlt az a múlté, a múlt meghalt, vége. Ha valamit akarsz, azt csak most teheted meg. Nem halasztatod későbbre, mert csak a Most létezik. Ezért, ha meg akarsz változni, akkor most kell megváltoznod. Ha egy bizonyos döntést hozol, akkor azt most kell meghoznod. Ezért tehát, ha a Most-ban tudunk lenni, ez a legnagyobb ajándék, ha a jelen pillanatban tudunk lenni, ez a legnagyobb ajándék.
Ezért élvezzétek a nektárt, élvezzétek ezt az édes ízt, még ha, - mint ahogy azt az előbb mondottam - nem is vagytok tudatában annak, amit kaptok. Kaptok valamit, ami segít benneteket, hogy tudatossá váljatok, segít benneteket abban, hogy elöbbre jussatok, hogy az Úr Lotuszlábai elé járulhassatok. Segít benneteket, hogy emberi létetek beteljesüljön, hogy beteljesüljön az, amiért leszületttetek, mert különben az élet hasztalan. Ne arra használjátok az elmét, hogy ítélkezzetek, mert amikor ítelkeztek, akkor a butaság szól belőletek.

Amikor tehát a szeretet ösvényét követitek, amikor a szíveteket követitek, akkor fogtok fejlődni. Amilyen a Mester, olyanná fogtok ti is válni. Az Isteni Nektár részéve kell hogy váljatok, hogy képesek legyetek másoknak is továbbadni ezt a Nektárt. Ezt jelenti, amikor Krisztus azt mondta a tanítványaink, hogy : 'Menjetek, és sokasodjatok tanítványokban, gyarapodjatok és szolgáljátok az embereket.' Ezáltal fogtok ti is fejlődni. Jai Gurudev."

2019. július 9., kedd

Gurupurnima 2. rész

"Ha megnézitek kint a világot, mialatt itt bent ültök és Bhajant énekeltek", folytatja Paramahamsza Vishwananda "az emberek kint biztos azt mondják, hogy "Ezek megbolondultak!" Amikor elindultok egy spirituális ösvényen, az emberek ujjal mutogatnak rátok és azt mondják: "Miért követsz egy utat? Gyere velünk és élvezzük az életet." Ez így van, amikor kint vagytok a világban, sok barátotok van, de amint spirituálissá váltok, meg fogjátok tapasztalni, hogy hányan maradnak az úgy nevezett barátokból. Hogy ez miért van így? Mert úgy tartják, hogy aki spirituális úton van, 'az egy kicsit bolond.' Valójában ezek az emberek a spiritualitást az utolsó helyre teszik az életükben, pedig pont fordítva van: a spirituális ösvény a legmagasabb. Ezért tudják csak kevesen elérni. Csak kevesen részesülnek ebben az áldásban. Pedig az ember elmével áldott, mégis kevesen használják azt. A Védákban az áll, ha az ember nem használja az elméjét, akkor nem különb az állatnál. És ezzel emberi inkarnációjának célját elvesztegeti.
Amikor megkérdezünk embereket, hogy boldogok-e, gyakran azt válaszolják, hogy nem boldogok. Valójában azért, mert nem tudják, hogy mit is akarnak. Mert arra hallgatnak, amit mások mondanak. Mit tesztek, ha valaki azt mondja nektek, hogy a spirituális út nem hasznos? Rajta, mondjátok! Azt válaszoljátok, hogy 'ez nem így van'? Ha valaki ilyet állít, azon elgondolkodtok, igaz? Képzeljétel csak el, amikor a spirituális út elején valaki elkezd nektek mindenfélét beszélni és megpróbál titeket meggyőzni, hogy az út, amit választottatok, az nem a helyes út. Persze hogy ilyenkor felülkerekedik az elme. Tudjátok hogyan jönnek létre a mende-mondák? Elmesélek egy történetet egy királyról, akinek neve Kandalshena volt:
Egy nap a király háborúba indult. Mialatt háboruskodott egyik minisztere a következőt mondta a király titkárának: "Tudod-e, hogy a király meghalt?" Erre persze a király titkára nagyon megrémült. Azután egy Rishi érkezett a királyi palotába és kihírdette, hogy a király meghalt. Napokon át gyászolta a népe. Sírtak, rítak, míg a harmadik napon visszatért a király és látta, hogy mindenki fehér ruhát visel. A hindu hagyomány szerint a gyász színe a fehér. Tehát a fehéret nem csak a spirtuális ösvényt járók viselik. Miért is a fehér szín? Mert azt jelképezi, hogy a régi Éned meghalt; azért viseltek fehéret, mert Isten felé tartotok.


A király tehát látta, hogy mindenki gyázruhát visel és megkérdezte: "Kit sírattok ennyire?" Amikor megtudta, hívatta a titkárát és kérdőre vonta: "Ki mondta neked, hogy meghaltam?" Titkára így válaszolt: "Tudod, a miniszter mondta nekem. Hívatta tehát őt is és a minisztere ezt mondta: "Hát nekem egy bizonyos faluban mondták a falubeliek, hogy 'Kandalshena meghalt'. Ezután elmentek ebbe a bizonyos faluba és találkoztak ott egy fazekassal, aki keservesen sírt. Hívatták, hogy jelenjen meg a király előtt. A király szigorúan kérdőre vonta: "Hogy merészeled azt állítani, hogy én meghaltam?" "De hát királyom, én nem állítottam azt, hogy meghaltál." "De hát mindenki azt mondja, hogy te azt mondtad 'Kandalshena meghalt'. Igaz, azt mondtam, hogy 'meghalt Kandalshena', de Kandalshena a szamaram, és az tényleg meghalt." A király erre tudni akarta, hogy a fazekas miért nevezte el a szamarát Kandalshena-nak. A fazekas pedig elmesélte: "Egy nap, amikor az őserdőben jártam, megláttam ezt a szamarat, ami emberi hangon szólt hozzám: "Kandalshena vagyok és szeretnék veled menni. Vigyél magaddal és én minden kívánságodat teljesíteni fogom." A fazekas így hát magával vitte a szamarat, aminek ugyanaz volt a neve, mint a királynak és amikor a szamár meghalt a fazekas a szamarat síratta. Amikor tehát ezt meghallották az emberek, azt hitték hogy a király halt meg. Azért meséltem el ezt a történetet, hogy szemléltessem, mennyire elbutítják az embert a pletykák és mindenféle hiresztelések. Az ember elveszíti a józan eszét, nem ismeri az igazságot és nem képes felismerni, hogy valójában mit is akar.
Tanuljátok meg tehát a szívetekre hallgatni, mert bármit is mondanak mások, abban mindig ott rejlik egy adag hazugság. De amit belül hallasz, abban ott van egy adag igazság." (folyt.köv.) Sri Swami Vishwananda

2019. július 5., péntek

Gurupurnima (1. rész)

Paramahamsza Vishwananda egy Darshan alkalmával a Guru Purnima jelentőségéről beszél. Három részben, több napon át lesz szó e nap jelentéséről, melyet idén július 16..-án ünneplünk világszerte.
"Mint ahogy azt valamennyien tudjátok, a Gurupurnima egy különleges nap. Az ember felteszi magában a kérdést, hogy miért van szükség egy Gurura. Sokan azt mondják: 'Nekem nincs szükségem rá, nincs szükségem tanítóra. Nincs szükségem senkire, hogy vezessen.' De ha nincs szükséged tanítóra, ha nincs szükséged egy vezetőre, akkor miért van az, hogy iskolába jársz? Szükség van az iskolára, nem igaz?
Ugyanígy van ez a spirituális úton is. Isten két világot teremtett, gondolok itt most erre a világra. Az egyik a spirituális világ, a másik pedig az anyagi világ. Az anyagi világ csupán néhány dolgot kínál. Az ember ezeket kergeti, ilyen a jólét, a hírnév, a hatalom. Végsősoron az ember azokat a dolgokat keresi, amik csak ebben a világban léteznek és a fizikai szintre korlátozódnak. És amikor elveszik ezeket a dolgokat, mi marad ? Semmi. Nulla. Amikor megkérdik, hogy 'Mit értél el az életben?' , azt fogod válaszolni, hogy 'Semmit.' Vagy elkezdesz valamit felsorolni, ami földi korlátokhoz kötődik. Ezzel szemben a spirituális élet, a spirituális világ az ellentéte mindennek, mert az ember arra vágyik, hogy megismerje Istent, arra vágyik, hogy megértse Istent és Ő utánna vágyakozik. Azonban cél nélkül, hogy tudná az ember merre akar tartani. Így bizony nagyon nehéz elérni a célt. És manapság az emberek nem igen tudják, hogy hogyan érhetik el céljukat és ezt a tudást csak egy Paramguru, egy Szatguru képes átadni. Minden egyéb csak egy bizonyos pontig fog elvezetni benneteket, ezeknek pedig megvannak a korlátai és ezért mi történik végül is? Az ember bent reked ebben a körforgásban.
Gondoljátok csak meg, micsoda kegyelemben részesít bennetek Isten. Először is, mert emberi testbe születhettetek meg, azután pedig hogy spirituális emberek vagytok, akik keresik az élet értelmét és szeretnék Istent megélni. Micsoda kiváltság!
8,4 millió életforma létezik a Földön és Isten titeket ajándékozott meg emberi testtel. Tudjátok, hogy a 8,4 millió életformából az emberi létforma a legmagasabb? Miért? Mert csak az ember rendelkezik elmével, neki van meg a gondolkodásra való képessége. Sajnos manapság szomorú látni, hogy az emberek ezt a képességet is elveszítik.
Az elme, az ész csak az embereknek adatott meg. Ha egy lény egy állattestbe születik, úgy a tehenet tarjuk az állatfajok közül a legfejletebb lénynek de a tehén sem képes Istenmegvalósulásra. Milyen mértékű lehet egy tehén Bhakti-ja? Mennyi odaadásra képes? Egy tehén kizárólag a kötelességét képes elvégezni, az elme működése csakis emberi kiváltság.

Ha használjátok az elméteket és önértékelést végeztek, akkor ismerni fogjátok életetek célját. Tudni fogjátok, hogy merre tartsatok, máskülönben olyanok lesztek mint egy bábu, mint egy játékbaba. Azt fogjátok tenni, amit az emberek elvárnak tőletek. Mert így működik a világban a társadalom. Ha az ember a társadalom rabszolgájává válik, akkor bábuvá lesz. Ha azt várja el tőled a társadalom, hogy jobbra tarts, akkor jobbra mész. Ha pedig azt akarják, hogy balra menj, akkor balra fogsz tartani. De mi történik veled ezalatt? Ha belemész ebbe, önmagadat veszíted el." (folyt.köv.) Sri Swami Vishwananda

Összpontosíts Istenre | Bölcseletek a Mestertől


PV: És ezért jöttök vissza újra meg újra. És ezért emlékeztet Ő benneteket, hogy, 'Hé, itt vagyok, vágyakozz utánam. Legalább egy kicsit legyetek bölcsek. 'Óh, igen, de én szeretem ezt a világot, olyan csodálatos (Gurudzsi utánozza az embereket), igen, de azért Téged is kedvellek. Ha marad egy kis időm, odaadom magam neked, majd ha megőszültem, valamennyi időt fogok rád is szánni, ha már eleget tettem kötelességemnek, ha már nem dolgozom, amikor már több időm lesz, akkor valamennyit rád szánok belőle. Tudjátok Isten, úgyanígy...De valójában csak Isten szabadna hogy legyen, mert Ő az egyetlen valóság. Minden más nem az. De az emberek ezt nem szeretik hallani. Azt szeretik hallani, hogy minden rendben van, minden ok. Ha megkérdezel valakit, hogy hogy van, ' Nagyon jól Szvámidzsi, minden rendben van.' vagy ehhez hasonló. Kit csapsz be? Magadat! (Gurudzsi nevet). Amikor valaki jön hozzám és azt mondja nekem, 'Szeretlek', Én is szeretlek, mondom. 'Én annyira szeretlek, hogy az életemet adnám érted', idézi Gurudzsi. Lehet ilyesmit hallani. Ti is sokszor hallotátok már ezt? Egyszer, kétszer...az életemet adom érted!' Boldogan halljátok ezt. 'Oh, odaadná az életét értem (Gurudzsi utánozza), annyira szeret engem, óh!' Magadban pedig azt mondod, 'Hülyítettem'. A másik, aki ezt mondta, azt gondolja magában, 'Nézd ezt a hülyét, elhitte, amit mondtam.' Tudjátok, ez az a játszma, amit mindannyian játszotok. Tudatosan, vagy tudattalanul egymást becsapjátok. Úgyanazt a drámát játszátok el, mert önmagatokat is becsapjátok, azzal hogy hisztek benne. És azt gondoljátok, hogy a másikat csapjátok be! Nem, kedveseim. A leginkább önmagatokat ámítjátok. Meddig akarjátok még folytatni ezt az önámító játszmát? Lehet, hogy azt mondjátok, milyen durva Szvámidzsi! De engem ez nem érdekel. Azért vagyok itt, hogy elmondjam az igazságot. Ha akarjátok hallani, hallgassátok meg, ha nem akarjátok, ne halljátok meg. Számos élet... Én csak emlékeztetlek benneteket. Az, amit én elértem, azt szeretném, hogy valamennyien elérjétek. De nem tehetem meg helyettetek. Magatoknak kell megtenni. Ha igazából vágytok rá, minden jönni fog hozzátok. Ha vége ennek az önámító játszmának, minden áramlani fog hozzátok. Automatikusan. Isten nem azt mondja, hogy engedj el mindent, és csak Őrá összpontosíts. Nem! Én mindenben jelen vagyok. Neked adom. Vedd! Tedd a kötelességed, de az elméd Rám összpontosítsd...

2019. július 4., csütörtök

Van e mindenkinek Guruja

 Gurupurnima közeledtével (Július 16.-án) a Guru, a Mester jelentőségéről és a mester tanítvány kapcsolatáról szólunk többet.

Kérdés: Van-e mindenkinek Guruja, akár az ember tudta nélkül? 
Paramahamsza Vishwananda válaszol: Igen, mindenkinek van  Guruja.
Kérdés: Emberek billiói élnek a Földön, de csak néhány mester...
Paramahamsza Vishwananda válaszol: Maga Krishna mondta: "A milliókból, csak néhányan fognak velem eggyé válni", s az a néhány, aki elérte Őt, ők azt választják, hogy visszajönnek szolgálni másokat.
Kérdés: Tehát minden Gurunak rengeteg tanítványa van, akikről gondoskodik? 
Paramahamsza Vishwananda válaszol: Csak néhány tanítványa van. Csak az aki készen áll rá. kerül egy bizonyos Guruhoz. Vegyük példának: ha készen állsz az iskolára, először is óvodába kell járnod, igaz? Mindig az óvodában maradsz? Nem. Először elemibe jársz, később az egyetemre, stb. Minden szintnek megvan a megfelelő Guruja. De nem mindenki éri el az egyetemi szintet, igaz? Csak az, aki arra készen áll. Ha készen állsz, Isten megadja. Egyet tudnotok kell:  Guru nem csak itt létezik, minden vallásban megvan. Isten küld tanítót, mestert, hogy vezesse a tanítványokat. Sri Swami Vishwananda

2019. július 3., szerda

A guru és a Szatguru forgalmáról



Szatszangrészlet, a guru és a Szatguru fogalmáról, jelentőségéről

'Sok féle-fajta guru illetve szvámi létezik. Ha elmész Indiába, minden utcasarkon találkozhatsz egy szvámival vagy egy guruval, akik valamilyen irányzathoz tartoznak. Sokféle guru és szvámi létezik a világon, de nem mindegyikük válik vezetővé. Tehát vannak a guruk és van a Szatguru, aki magasabb, mint a guru, mert a guru egy bizonyos tanitást ad át, amiből tanulsz, azt követed, de a guru nem képes a megszabadítani. A Skanda Purana-ban az áll, hogy a Mester Kegyelme által mindent megkaphatsz. Csakis az által. Ha a Mesterre  összpontosítasz, az Ő Kegyelme által mindenben részesülhetsz, de csakis e Kegyelem által. És ezt a Kegyelmet csak a Szatguru képes megadni, csak a Szatgutu képes megszabadítani a tanítványát. Ez a különbség tehát. A Szatguru egy bizonyos mestervonalhoz tartozik, ez nevezzük Guruparampara-nak. Manapság sok olyan guru van, akik a 'guruságot' kitanulják. Iskolába járnak, azután maguk is elkezdenek tanítani. Ez is fontos, de tudni kell hogy ők és a shishya guruk. Megtanulhatsz tőlük bizonyos technikákat, egy darabig tanulsz tőlük, de ez nem jelenti azt, hogy ez a megszabadulásukhoz vezet. De ha valaki megtalálja a Szatguruját, ő meg fog szabadítani téged. Volt egy india nagy szent asszony, Mira Bai, aki mindig kihangsúlyozta, 'az, amit a Szatgurum adott, az a legfontosabb. Amit tőle kaptam, az szabadított meg, az ő Kegyelméből pillanthattam meg Krishnát'." Sri Swami Vishwananda