skip to main |
skip to sidebar
Szri Szwámi Vishwananda egy Darshan alkalmával a Guru Purnima jelentőségéről beszél. Több részben, több napon át lesz szó e nap jelentéséről, melyet idén Július 22.-én ünneplünk világszerte.
"Mint ahogy azt valamennyien tudjátok, holnap egy különleges nap lesz, mégpedig Gurupurnima. Az ember felteszi magában a kérdést, hogy miért van szükség egy Guru-ra. Sokan azt mondják: 'Nekem nincs szükségem rá, nincs szükségem tanítóra. Nincs szükségem senkire, hogy vezessen.' De ha nincs szükségetek tanítóra, ha nincs szükségetek egy vezetőre, akkor miért van az, hogy iskolába jártatok? Szükség van az iskolára, nem igaz?
Ugyanígy van ez a spirituális úton is. Isten két világot teremtett, gondolok itt most erre a világra. Az egyik a spirituális világ, a másik pedig az anyagi világ. Az anyagi világ csupán néhány dolgot kínál. Az emberek ezeket kergetik, ilyen a jólét, a hírnév, a hatalom. Végsősoron az emberek mind azokat a dolgokat keresik, amik csak ebben a világban léteznek és a fizikai szintre korlátozódnak. És amikor az emberektől elveszik ezeket a dolgokat, mi marad ? Semmi. Nulla. Amikor megkérdik az embertől, hogy 'Mit értél el az életben?' , azt fogják válaszolni, hogy 'Semmit.' Vagy elkezdenek valamit felsorolni, ami földi korlátokhoz kötődik. Ezzel szemben a spirituális élet, a spirituális világ az ellentéte mindennek, mert az ember arra vágyik, hogy megismerje Istent, arra vágyik, hogy megértse Istent és Ő utánna vágyakozik. Azonban cél nélkül, hogy tudná az ember, hogy merre akar tartani. Így bizony nagyon nehéz elérni a célt. És manapság az emberek nem igen tudják, hogy hogyan érhetik el céljukat és ezt a tudást csak egy Paramguru, egy Satguru képes megadni. Minden egyéb csak egy bizonyos pontig képes elvezetni benneteket, ezeknek pedig megvannak a korlátai és ezért mi történik végül is? Az ember bent reked ebben a körforgásban." Sri Swami Vishwananda

"Van egy csodálatos történet Krishna furulyájáról. Tudjátok, hogy Krishna mindig egy furulyát tart a kezében és ehhez egy nagyon szép történet kapcsolódik. Krishna nap mint nap kiment a kertbe és minden növénynek azt szokta mondani, "Szeretlek". A növények boldogan azt szokták válaszolni: "Krishna, mi is szeretünk téged." Egy nap Krishna nagyon izgatottan rohant ki a kertbe odament a bambuszfához és a bambusz ezt kérdezte tőle: "Krishna, mi a baj?" Krishna azt válaszolta: "Valamit kérnem kell tőled, de nagyon nehezemre esik." A bambuszfa így szólt: "Mond meg nekem. Ha tudom, megadom." Erre Krishna kimondta: "Szükségem van az életedre. Ki kell, hogy vágjalak." A bambusz elgondolkodott egy darabig, azután ezt kérdezte: "Nincs más választásod? Nincs más megoldás?" Krishna azt válaszolta: "Nem, nincsen." A bambusz azt mondta, "Rendben, odaadom magam neked." Így Krishna kivágta a bambuszfát, lyukakat vágott bele és minden egyes vágásnál a bambusz fájdalmában sírt. Krishna egy csodálatos furulyát faragott belőle. És ez a furulya mindig vele volt, a nap 24 órájában Krishnával volt. Még a Gopig is féltékenyek lettek Krishna furulyájára. Azt mondták, "Látod, Krishna a mi Úrunk, de mi mégis csak egy kis időt tölthetünk el vele. Ő viszont veled ébred, veled alszik és te mindig vele vagy." Így azután egy nagy megkérdezték tőle: "Meséld el nekünk ennek a titkát. Mi a titka,hogy az Úr ennyire dédelget téged?" És a bambusz így válaszolt: "A titka az, hogy én belül üres vagyok. És az Úr tehet velem amit akar, akkor játszik rajtam, amikor csak akar és amennyiszer csak akar." Ilyen a teljes odaadás: amikor az Úr azt tehet veled, amit akar, amikor csak akar és az Ő akarata szerint. S tudjátok, ettől nem szabad félni, hanem csak oda kell hogy adjátok önmagatokat. És valójában ki ez az "önmagunk"? Ő maga!" Sri Swami Vishwananda
Egy Satsang során valaki a következö kérdést tette fel: Swamiji, kérlek mond meg, mi a legerösebb fegyver arra, hogy felhagyjunk rossz szokásainkkal? Sri Szwámi Vishwananda a következö választ adta: "A legerösebb fegyver erre, hogy ne tekintsd rossz szokásnak. Igy tudsz vele felhagyni. Mert mindaddig, míg ellenségnek tekinted, harcolni fogsz ellene. Minél erösebben harcolsz, annál nehezebb lesz. Ha viszont csak a másságot látod benne és barátként kezeled, könnyen fog távozni és nem fog visszaütni. A második, amit tehetsz, hogy ajánld fel Istennek.
Harmadsorban pedig merülj el benne mélyen és nézz vele szembe. Ilyen módon átalakulhat.
Negyenik mód pedig, hogy egyszerüen ne foglalkozz vele, ne menj bele. Igy nem elúralkodni feletted. Persze, újra meg újra elö fog jönni, de próbálj meg nem foglalkozni vele." Sri Swami Vishwananda
"Amikor áldásban részesülsz - prana hooti-nak nevezik – a benned lévő fény erősödik és aktiválódik. Ez az, amit én tudok tenni érted, a többi rajtad áll. Az ételt előkészíthetem neked, lepürézem és beteszem a szádba, de helyetted nem tudom lenyelni. Tudjátok, ezt is szívesen megtenném. De ezt a részét mindenkinek magának kell megtennie. A kérdés mindig felmerül: "Próbálkozunk, de mégsem történik semmi!" De mint ahogy az imént mondtam, erre mindig emlékezz: ha a próbálkozásodban ott van az elvárás, sohasem fog sikerülni. Teljesen ki kell hogy ürítsd az elmét. Jönnek a gondolatok, hagyd hogy jöjjenek, de ne tápláld őket. Te nem az elme vagy, te nem a gondolataid vagy, hanem ennél több vagy." Sri Swami Vishwananda
A lelkünk ott belül mondogatja: "Hé, elme add át magad!", de az elme erre azt mondja: "Nem! Nekem az a jó, ha tele vagyok gonddal, mert azzal teljesen le tudlak húzni téged!" A lélek erre azt válaszolja: "De hát ez csak mind illúzió!", mert mélyen belül te is tudod, hogy a Valóságot csak úgy tapasztalhatod meg, ha Isten lábai előtt meghajolsz és teljesen átadod magad Neki. Földi léted, inkarnációd misztériumát úgy valósithatod meg, ha felismered a Dharma-dat, azt ami életed feladata és azt eléred." Sri Swami Vishwananda
"A szeretet olyan nyelv, amit szavakkal nem lehet kifejezni, csak érzeni lehet. Ez az a nyelv, melyet az anyák értenek. Amikor az úlszülött csecsemő meglátja a napvilágot, még nem tud beszélni. A kommunkáció szivtől szivhez történik és ez az igazi nyelv. Ez a szeretet nyelve, a lélek nyelve. Az élet ezen nyelv nélkül, szeretet nélkül haszontalan lenne. Még ha valaki nem is érzi a szeretetet magában, a szeretet egy bizonyos fokig benne van, mert szeretet nélkül semmi sem létezhetne. Az élet szeretet nélkül olyan mint a föld, amit meg akarsz munkálni, de az terméketlen marad. Amikor az életben a szeretet egy kis mértéknem van jelen, ezt nevezzük örömnek." Sri Swami Vishwananda