Az Isteni Szeretet megnyilvánulása

"Az Isteni Szeretet egyik ismérve
a Tiszta Tudat, amikor tudod, hogy valójában ki vagy.
A Szeretet által kifejleszted magadban a Bizalmat, a Türelmet és az Egységtudatot.
Ha ezek megvannak benned, akkor minden a tiéd."

Úrald a gondolataidat

"Egy fontos dolgot tudnotok kell: a spirituális úton a legfontosabb amit tennünk kell, hogy elménket úraljuk. Azt mondjuk, hogy 'Figyeld a gondolataidat!' Mi is a gondolat? A gondolat egy elképzelés. A gondolatot megteremtjük. A gondolat egy képzelet, de akkor miért mondjuk, hogy figyelni kell öket?
Mert a gondolatok a legtöbbször negatívvá tesznek bennünket. Figyelni kell tehát öket, kordában kell tartani öket, de ez sokszor elég nehéz, nem igaz? A gondolatok tesznek bennünket azzá, akik vagyunk, mert mindig a gondolataink után rohanunk. Néhány nappal ezelött a Kápolnában valaki felolvasott egy mondást az Athosz hegyi Szent Silouan-tól, ami így szólt: 'A pokolra a gondolatokkal, Ti pedig örvendezzetek az Úrnak.' Bizony, mi sokszor szeretjük kimondani azt, ami ott van az elménkben. Szeretjük mások felé felmagasztalni magunkat. Szívesen beszélünk arról, hogy: 'Oh, én ilyen fényeket láttam, meg ezt láttam, meg azt láttam. Meg hogy ezt éreztem, meg azt éreztem.' Miért? Azért, hogy az elménket, a gondolatainkat még jobban feldagasszuk, hogy azok még nagyobbá válhassanak. A gondolatok olyanok mint egy csúszómászó. Ha megvizsgáljuk öket, megfigyelhetjük, hogy a csúszómászó nagyon szelíd tud lennei, amíg a saját útján halad, de ha beleesik egy gödörbe, akkor minden töle telhetöt megtesz, hogy kimásszon és miután kimásszott azután rettentö agresszívvá válik. A gondolatok is ugyanígy viselkednek. Abban a pillanatban, amint kieresztjük öket, nagy erövel fellobbannak, jelezve, hogy: "Kint vagyok!' Krisztus is erröl beszélt, amikor azt mondta, hogy 'nem az teszi az embert tizsztátalanná, ami bemegy a szájon, hanem ami kijön belöle'. A Gita is azt mondja: "Az megfékezett elme a legjobb barátod. A nem megfékezett pedig a legnagyobb ellenséged." Amint mondtam, tartsátok tehát kordában az elmét, mert: Ahogyan gondolkodunk, olyanok vagyunk".

Tudd, hogy hová tartasz

Szrí Szwámi Vishwananda: "Tudjátok, hogy milyen nagy jelentösége van a Tanító lábainak, amikor beléptek egy hindu templomba. Amikor beléptek, az elsö amit a látogató megpillant az az Istenség lába (lábfeje). Az elsö, amit ilyenkor a teszel, hogy megérinted lábait. Amikor ott állsz Mestered elött, az elsö, amit teszel, hogy lábaihoz lehajolsz. Ilyenkor a nagyság elött hajolsz meg. A benned lévö Isten elött hajolsz meg. Meghajolsz a Mesterben lévö Atya elött. És ez az, amit Krisztus* is mondott. Szó szerint ezt mondta. Szavaihoz nincs is mit hozzáfüzni. [* Kisztus az mondta: “Az Atya és én egyek vagyunk.”] Teljesen egyértelmü, hogy Isten nem-dualitása (nem-kettössége) benne van az emberben. Az Isten-Megvalósulás útján nem tudod Istent megvalósítani, ha büszke vagy. Nem fogod Isten megvalósítani, ha durva vagy. Csak úgy tudod Istent megvalósítani, ha alázatos vagy. Az emberek ellened lesznek. De te tudod, hogy hová tartasz és mi a célod. Elmélkedjél el ezen." (Részlet Szwámiji a Shree Peetha Nilaya Központ (Springen) kápolnájában tartott tanításából.)

Az elménk (4., befejezö rész)

Csendesítsd el tehát elmédet és használd azt rendeltetése szerint és hallgass az intuiciódra (megérzés). Isten azért adta neked az intuiciót, hogy azt kövesd, ezért tehát meg kell tanulnod hallgatni rá. Akkor leszel képes meghallani amit a megérzésed mond neked, ha elcsendesülsz. Így képes leszel elfogadni, amit mondani akar neked. Gyakran tapasztalom, hogy emberek az elméjükre hallgatva azt mondják nekem, 'Swamiji, az intuiciómat követtem', pedig nem így van. Az intuició és az elme két különbözö hang, amit hallunk. Az elme hangja mindig hízelgö. Mindig azt sugallja neked, hogy te vagy a legjobb, bármit teszel is, az helyes és arra ösztönöz, hogy még több ehhez hasonló dolgot tegyél. Ezzel szemben az intuició hangja éles és direkt és nem hízeleg. Az élet során gyakran van úgy, hogy fegyelmezni kell önmagad, érzed, hogy azt kell tenned, mégis elkezdesz gondolkodni a dolgon és azután az ellenkezöjét teszed.
És mi történik? Amikor megtetted az ellenkezöjét és látod az eredményt, azt mondod magadnak; 'Oh, Istenem, a másik utat kellet volna választanom! Az volt a helyes, a megérzésemre kellet volna hallgatnom!' Ez mindig így van! Ezért tehát figyelned kell erre a belsö hangra. Ha odafigyelsz a belsö hangodra és minél inkább hallgatsz rá, annál inkább el fog vezetni téged a helyes útra, a te utadra. És ez rajtad áll. Senki sem tudja megmondani neked és én sem állhatok oda és mondhatom azt neked, hogy ezt és ezt így csináld. Mert erre azt mondanád: ' Ah, mondhatsz amit akarsz, de én azt fogom csinálni amit érzek'. Valaki, úgy egy hónapja körülbelül azt mondta nekem: 'Tudod Swamiji, úgy érzem, hogy szeretnék idejönni és itt élni.' Azt válaszoltam, 'Tudod, százan is vannak, akik ugyanezt érzik. Sajnos nem lehet', mondtam. De ö csak folytatta: 'Pedig így érzem, tehát jövök.' 'Rendben, jöhetsz, de nem maradhatsz itt', mondtam. Ö pedig modta tovább: 'Itt él a bátyám és a növérem, én is idejövök.' Jó hallani, ha valakiben meg van az elhatározás, de ha nem hajlandó meghallani azt, amit mondanak neki, akkor csak az elme játékáról van szó. Ha elkezded követni azt, amit a megérzésed mond neked, nem pedig az elméd, az segít abban, hogy meghallgasd és jobban meghalld azt, amit mondanak neked. Manapság azonban az emberek csak beszélnek, beszélnek és beszélnek, de nem hajlandók meghallgatni a másikat. Mint ahogy azt az imént mondtam, a nyelvet kell megfékezni. Nehéz, mert nincs benne csont, nehéz tehát kordában tartani. De valakit tényleg meghallgatni, ezt hányan teszik meg valójában? Itt most meghallgattok, de gyorsan elfelejtitek amit hallottatok és azután gyorsan elkezdtek megint csak beszélni, beszélni és beszélni. A nyelv nagyon gyors. Sokszor az ember még azon gondolkodik, hogy mit is akar mondani, de ezalatt a nyelv már ki is mondta. Ilyen gyorsan müködik a nyelv. Tehát figyeld önmagadat és végezz napjában önelemzést. Megismétlem, önelemzést végezz, ne pedig ítélkezz. Figyeld meg, hogy hogyan müködsz, hogy hogyan müködik az elméd és figyeld, hogy hányszor ítélkezel? És figyeld meg azt is, hogy mikor ítélkezel és mikor kritizálsz. Figyeld meg ezeket önmagadban. Hol hazudsz önmagamnak? Mert amikor a hibát a másikban látom, akkor benned is ott kell hogy legyen: tükröt mutat. Ílyen módon tehát képes leszel lépésröl lépésre változni, elöször az elméd változik, hogy késöbb aztán önvalód megnyilvánulhasson elötted. Ez persze nem egy egy hónapig tartó folyamat, hanem egy életen át tartó napi folyamat és rajtad áll, hogy most változtass magadon úgy, hogy most mindjárt nekilátsz. Talán késöbb, egy napon miközben a belsö hangod hallod, képes leszel bensödben meghallani Isten hangját és követni azt. Jai Gurudev."

Az elménk (3. rész)

Szri Szwámi Vishwananda így folytatja: "Krishna azt mondotta, 'Amikor az elme valamilyen külsö tárgyra irányul, akkor hozzá hasonlóvá válik.' Nem azt mondom, hogyha tökre gondolsz, akkor azzá válsz, de bizonyos tulajdonságait elsajátítod, így nehézkes és lusta leszel. Bizonyos tulajdonságai megjelennek benned. Ezért modjuk azt, hogy elménket irányítsuk Istenre; legyen az elménk pozitív. Persze erre azt mondják sokan, hogy könnyü mondani, de nehéz megtenni! Egyébként nem nehéz, ha arra eddzük magunkat, hogy pozitívan gondolkodjunk és ha minden pillanatban azt tudatosítjuk magunkban, hogy amit éppen tettünk az ítélkezés, vagy kritika volt-e? Azután pedig végezz önvizsgálatot és ilyen módon képes leszel elmédet megeddzeni. Nagyon könnyü egyszerüen kimondani az ítéletet, nem igaz? És a nyelvben nincs csont, így hát nehéz azt megfékezni. De ha eddzed, ha gyakorolod és megvan benned az elhatározás, hogy tényleg akarod, akkor megtudsz változtatni dolgokat. Máskülönben te is olyan leszel mint a majmok. Ezért mutatják nekünk, hogy ne tégy ilyen dolgokat, mert olyan leszel mint én és akkor nem lesz különbség közted és köztem. Ezt kell erösítened, mert ha pozitívvá akarsz válni, ha az emberi léthez méltó életet akarsz élni és végül Istenmegvalósulásra törekszel, akkor emberi lényként kell hogy gondolkodjál. Nem azt montam, hogy állatként, mert az állatok nem gondolkodnak. Az állatok erösen az intuiciójukhoz kötödnek és azt követik. Az ember hatalmas ajándékként megkapta a tudást és annak a lehetöségét, hogy azt megfelelö módon használja, de sajnos nem ezt teszi. Az ember tudja jól, hogy árt önmagának, mégis megteszi és azt mondja, majd késöbb megváltozom. De mikor késöbb? Ha nem tudsz változni most, akkor késöbb túl késö lesz. A változások tehát most kell hogy megtörténjenek, amikor tudatos vagy, amikor felismered, hogy mit kéne tenned, akkor kell változni. Ezért mondják az Írások, hogy zengesd Isten nevét. Engedd, hogy elméd elmerüljön Istenben és Istenhez szóló dalod által megváltozz és hagyd, hogy az igazi szeretet felébredjen benned. Mert ezt a szeretetet nem lehet elérni, ha kifelé nézel, csak ha befelé nézel, akkor tapasztalhatod meg. Ez a feltételnélküli szeretet, amiröl beszélek nem olyan, mint amikor manapság valaki egyik nap azt mondja, hogy 'Igen, szeretlek,' és holnap azt mondja, hogy 'Gyülöllek'. Ugyanannak az embernek egyik nap azt mondja, hogy szereti, másnap pedig már gyülöli. A feltétel nélküli szeretet az igazi szeretet, amit az emberek évszázadokon át, életeken át kerestek. És most egy olyan korszakban éltek, amikor erröl sokat lehet hallani; mindenhol erröl lehet hallani, de most ebben a korban nemcsak hallani lehet róla, hanem gyakorolni is lehet azt."

Az elménk (2. rész)

Szri Szwámi Vishwananda így folytatja: "Ismeritek a három kicsi majmot - az egyik a két fülét fogja be, a másik a száját, a harmadik pedig a két szemét.

Ahhoz, hogy az elménket kordában tartsuk, erre a három érzékszervre kell nagyon odafigyelni. Mert az amit látunk és amit hallunk az befolyásol bennünket. Például, ha valaki valami jót mond valakiröl, akkor az emberek azt mondják, ez unalmas, tegyük félre a témát, ezt senkit sem érdekel. De ha pletykáról van szó, akkor bizony mindenki hozzáteszi a magáét és azt még jól meg is füszerezi. De amit beleteszel, az ott van benned is. Ha a pletykát te még megtoldod, akkor azzal magadat fejezed ki. Az okos ember viszont önmagát elemzi és azt mondja ilyenkor magában: "Várjunk csak, mi közöm nekem ehhez?" Az elme viszont másképp müködik. Mint ahogy a három majom figyelmeztet: Ne láss, ne hallj és ne beszélj! De az emberek általában épp az ellenkezöjét teszik, mert az érzelmeket vált ki belölük. Vegyük például az újságot, vagy vegyük a médiákat, mit tesznek velünk? Érzelmeket váltanak ki bennünk. Láttatok már valaha olyan újságot, amiben jó hírek vannak? Az elsö oldal, a címlap tele van mindenféle szenny hírrel. Miért? Minden nap úgyanaz áll benne, és miért? Mert az elme csak ezt képes felfogni, ezt a sok negativitást. Az elme vonza magához a negativitást. És azután amikor azt veszed észre, hogy az életedben nem jutsz elöbbre és nincs változás, akkor felteszed magadban a kérdést, hogy: 'Miért'? Azt mondod magadnak, hogy én jó vagyok és mások a rosszak. Miközben elemzed magad nem veszed észre, hogy az is nagyon fontos, amit befogadsz magadba, söt mi több, nem csak az, hogy mit fogadsz be, hanem az is, hogy azt hogy kezeled."

Az elménk (1. rész)

"Jai Gurudev! Ma szeretnék az elme müködéséröl beszélni. Elöször is, mit értünk az elme alatt? Az elme: a gondolatok, a tapasztalataink, a korlátaink, az ítélkezés, az unalom, az aggodalmaink. Mindezek az elme tulajdonságai, de nem maga az elme. Az elme nagyon gyorsan képes különféle valóságokat különbözö tulajdonságokkal felruházva megteremteni. Az elsö, amit az elme nagyon gyorsan képes megteremteni, az az ítélkezés. A megtapasztalás csak ezután következik, mert az ítélkezésböl és az aggodalomból ered minden megtapasztalás. Tehát, az elme legerösebb tulajdonsága az ítélkezés és ebböl erednek az elme további tulajdonságai, mint például a kritizálás, a büszkeség és az ego. Mindezen tulajdonságoknak az eredete az ítélkezésböl ered. Az elménk állapota a folytonos ítélkezés. Amikor elemezzük önmagunkat,- nem úgy mondom, hogy elítéljük önmagunkat. Mert mi történik, amikor azt mondjuk, hogy elemezzük önmagunkat? Önkénytelenül is, azt nézzük ami rossz bennünk, a negativitásra összpontosítunk. Sosem azt látod meg, ami pozitív benned. Amire azt mondod, hogy jó benned, azt egyszerüen félre teszed. De az, ami negativ, az igen, azt bizony megvizsgálod mindenféle szemszögböl, kiértékeled, és végül pedig megsajnálod magad. Ez az elme tulajdonsága, a folytonos ítélkezés. Ítélkezel mások felöl és önmagadat is elítéled. Ez az, amit Krisztus is mondott! Az, amit a másikban elítélsz, az egy kicsit benned is ott van. Ezért nem tudod azt a másikban elfogadni. Miért legyen meg a másiknak az? Nekem sincs. Ismeritek ezt, nem? Szeretnétek, ha minden a tiétek lenne és a másiknak ne legyen semmije. Ilyen az elme."

Gurupurnima 6. rész (befejezö rész)

Szri Szwámi Vishwananda így folytatja: "Ami a változást illeti, az emberek sokszor azt mondják: 'Nem tudok megváltozni', azt mondják, ' majd késöbb, most még fiatal vagyok és élvezni akarom az életet.' Pedig az élet megy tovább és nem tudhatod, hogy mikor fogsz meghalni. Ki tudja, hogy mikor jön el a halál pillanata, ezt nem tudhatod. Lehet, hogy lezuhan egy meteorita és itt a vége mindennek. Ezért tehát a változás és a változtatás ideje mindig a jelen pillanat kell hogy legyen. Ez egy nagyon nagy ajándék. Ha változni akarsz, akkor változz most. Ne mond azt, hogy majd holnap, vagy hogy te már megváltoztál és nincs már mit tenned. A múlt az a múlté, a múlt meghalt, vége. Ha valamit akarsz, azt csak most teheted meg. Nem halasztatod kédöbbre, mert csak a Most létezik. Ezért, ha meg akarsz változni, akkor most kell megváltoznod. Ha egy bizonyos döntést hozol, akkor azt most kell meghoznod. Ezért tehát, ha a Most-ban tudunk lenni, ez a legnagyobb ajándék, ha a jelen pillanatban tudunk lenni, ez a legnagyobb ajándék.
Ezért élvezzétek a nektárt, élvezzétek ezt az édes ízt, még ha, - mint ahogy azt az elöbb mondottam - nem is vagytok tudatában annak, amit kaptok. Kaptok valamit, ami segít benneteket, hogy tudatossá váljatok, segít benneteket abban, hogy elöbbre jussatok, hogy az Úr Lotuszlábai elé járulhassatok. Segít benneteket, hogy emberi létetek beteljesüljön, hogy beteljesüljön az, amiért leszületttetek, mert különben az élet haszontalan. Ne arra használjátok az elmét, hogy ítélkeztek, mert amikor ítelkeztek, akkor a butaság szól belöletek.
Amikor tehát a szeretet ösvényét követitek, amikor a szíveteket követitek, akkor fogtok fejlödni. Amilyen a Mester, olyanná fogtok ti is válni. Az Isteni Nektár részéve kell hogy váljatok, hogy képessé váljatok sok embernek továbbadni ezt a Nektárt. Ezt jelenti, amikor Krisztus azt mondta a tanítványaink, hogy : 'Menjetek, és sokasodjatok tanítványokban, gyarapodjatok és szolgáljátok az embereket.' Ezáltal fogtok ti is fejlödni. Jai Gurudev."

Krishnajanmasthami

Képek Szri Krishna születésnapjáról.

Krishna Janmashtami - Krishna születésnapja

"Bármikor és bárhol is legyen a vallás gyakorlása hanyatlásban, és fölényes túlsúlyban a vallástalanság, akkor alászállok Én magam. A jámborok felszabadítása, a gonoszok megsemmisítése, valamint a vallás elveinek visszaállítása végett korszakról-korszakra megjelenek Én." (Bhagavad Gita 4.7.-8). Ezért jött el Isten személyesen körülbelül 5000 évvel ezelött. Az Ö földi születéset ünnepeljük ma.

Szri Szwámi Vishwananda Bécsben Darshan-t ad

Szri Szwámi Vishwananda idén ismét ellátogat Bécsbe. 2010, Augusztus 27.-én Darshan-t ad. A program keretén belül mindenkint személyes áldásban részesít.
A Darshan helyszíne: 1010 Wien (I. ker., Belváros), Maria-Theresien-Straße 32-34/17. "Bikram Yoga Schottenring". Idöpont: este 7 órai kezdettel. 6.30-tól helyfoglalás.
A programra nem szükséges bejelentkezni, de esetleges információért írhatsz az alábbi címre: marthaboehm@gmx.net.
Mindenkit szeretettel várunk!

Gurupurnima 2010, Július - Diashow

Kattints a képre! Diashow az idei Gurupurnima-ról.

Add át magad Istennek

"Mindenki gyors megvalósulást szeretne. De hányan vannak, akik tényleg átadják magukat Istennek? Mindenki akarja a megszabadulást, de csak kevesen vannak, akik tényleg át akarják adni magukat. Csak néhanyan vannak, akik mindent elengednek és azt mondják: "Istenem, igen, mindent elengedek, mert minden csak egy illuzió. A Tiéd vagyok!"

Gurupurnima (4. rész)

Szri Szwámi Vishwananda így folytatja: "Amikor megkérdezünk ilyen embereket (akik nem használják az elméjüket), hogy boldogok-e, gyakran azt válaszolják, hogy nem boldogok. Valójában azért, mert nem tudják, hogy mit akarnak valójában. Mert arra hallgatnak, amit mások mondanak. Mit tesztek, ha valaki azt mondja nektek, hogy a spirituális út nem hasznos? Rajta, mondjátok! Azt válaszoljátok, hogy 'Ez nem így van'? Ilyen állításon elgondolkodtok, nem? Képzeljétel csak el, amikor a spirituális út elején valaki elkezd nektek mindenfélét beszélni és megpróbálnak titeket meggyözni, hogy az út, amit választottatok, az nem a helyes út. Persze hogy ilyenkor felülkerekedik az elme. Tudjátok hogyan jönnek létre a mende-mondák? Elmesélek egy történetet egy királyról, akinek neve Kandalshena volt:

Egy nap a király háborúba indult. Mialatt háboruskodott egyik minisztere a következöt mondta a király titkárának: "Tudod-e, hogy a király meghalt?" Ès persze a király titkára nagyon megrémült. Azután egy Rishi érkezett a királyi palotába és kihírdette, hogy a király halott. Napokon át gyászolta a népe. Sírtak, ríttak, míg a harmadik napon visszatért a király és látta, hogy mindenki fehér ruhát visel. A hindu hagyomány szerint a gyász szine a fehér. Tehát a fehéret nem csak a spirtuális ösvényt járók viselik. Miért is a fehér szín? Mert azt jelképezi, hogy a régi Éned meghalt; azért viseltek fehéret, mert Isten felé tartotok.

A király tehát látta, hogy mindenki gyázruhát visel és megkérdezte: "Kit sírattok ennyire?" Amikor megtudta, hívatta a titkárát és kérdöre vonta: "Ki mondta neked, hogy meghaltam?" Titkára így válaszolt: "Tudod, a miniszer mondta nekem. Hívatta tehát öt is és a minisztere ezt mondta: "Hát nekem egy bizonyos faluban mondták a falubeliek, hogy 'Kandhalsena meghalt'. Tehát elmentek ebbe a bizonyos faluba és találkoztak ott egy fazekassal, aki keservesen sírt. Hívatták, hogy jelenjen meg a király elött. A király szigorúan kérdöre vonta: "Hogy merészeled azt állítani, hogy én meghaltam?" "De hát királyom, én nem állítottam azt, hogy meghaltál." "De hát mindenki azt mondja, hogy te azt mondtad 'Kandhalsena meghalt'. Igaz, azt mondtam, hogy 'meghalt Kandhalsena', de Kandhalsena a szamaram, és az tényleg meghalt." A király erre tudni akarta, hogy a fazekas miért nevezte el a szamarát Kandhalsena-nak. A fazekas pedig elmesélte: "Egy nap, amikor az öserdöben jártam, megláttam ezt a szamarat, ami emberi hangon szólt hozzám: "Kandhalsena vagyok és szeretnék veled menni. Vigyél magaddal és én minden kívánságodat teljesíteni fogom." A fazekas így hát magával vitte a szamarat, aminek ugyanaz volt a neve, mint a királynak és amikor a szamár meghalt a fazekas a szamarat siratta. Amikor tehát ezt meghallották az emberek, azt hitték hogy a király halt meg. Azért meséltem el ezt a történetet, hogy szemléltessem, hogy pletykák és mindenféle hiresztelések mennyire butává teszik az embereket. Az ember elveszíti a józan eszét, nem ismeri az igazságot és nem képes felismerni, hogy valójában mit is akar.
Tanuljátok meg tehát a szívetekre hallgatni, mert bármit is mondanak mások, abban mindig ott rejlik egy adag hazugság. De amit belül hallasz, abban ott van egy adag igazság."

Gurupurnima (3. rész)

"Ha megnézitek kint a világot, mialatt itt bent ültök és Bhajan-t énekeltek", folytatja Szri Szwámi Vishwananda "az emberek kint biztos azt mondják, hogy "Ezek megbolondultak!"

Amikor elindultok egy spirituális ösvényen, az emberek ujjal mutogatnak rátok és azt mondják: "Miért követsz egy utat? Gyere velünk és élvezzük az életet." Ez úgy van, amikor kint vagytok a világban, sok barátotok van, de amint spiriuálissá váltok, meg fogjátok tapasztalni, hogy hányan maradnak az úgy nevezett barátokból. Hogy ez miért van így? Mert az a hír járja, hogy aki spirituális úton van, 'az egy kicsit bolond.'

Valójában ezek az emberek a spiritualitást az utolsó helyre teszik az életükben, pedig pont fordítva van: a spirituális ösvény a legmagasabb. Ezért tudják csak kevesen elérni azt. Csak kevesen részesülnek ebben az áldásban. Pedig az ember elmével áldott, mégis kevesen használják azt.

A Védákban az áll, ha az ember nem használja az elméjét, akkor nem különb az állatnál. És ezzel emberkénti inkarnációjának célját elvesztegeti."