Élj a jelen pillanatnak és végy példát a természettől

"Szeretnék egy nagyon aranyos történetet elmesélni, aminek nagyon mély a mondanivalója: Volt egyszer egy Mester és a tanitványai. Tanitványaival egyszer sétált a mezön. és séta közben hirtelen megállt a mester és egy rózsabokrot figyelve így szólt a tanitványhoz: 'Nézzétek milyen csodálatos a természet!' A mester teljesen eksztázisban volt. A tanitványok nézték a rózsabokrot, majd körbejáratták tekintetüket, azután megint a rózsabokrot szemlélték, de nem értették, hogy mit akar mondani a mester. Ahogy igy erősen figyeltek, a mester egy idő után megszólalt: 'Nem látjátok, úgye?' Nagyon zavarban voltak. Megint csak a rózsabokorra meredtek, majd egymásra néztek, azután a mesterükre. A mester látta komoly tekintetüket és szemükben az értetlenséget.

 

Ekkor igy szólt a tanitványaihoz: “Nézzétek ezeket a virágokat, milyen csodálatosak. Nézzétek őket. Élnek és léteznek, anélkül, hogy a jövőben reménykednének, vagy a múlt miatt sajnálkoznának. Csak a jelenben élnek és fejlődnek, mig azután kiteljesedve illatukat kiárasztják magukból, minden ok és minden elvárás nélkül– csak adnak. Életüket teljesen megélik. Értitek, hogy mi ennek az igazi értelme? A természet teszi a dolgát és az emberiség annyi mindent tanulhatna a természettől - még egy rózsától is A rózsa nem vár el semmit, de hogy van ez az emberekkel? Ahelyett, hogy az életükben a helyeset cselekednék, elvesztegetik az idejüket, mindig tele vannak elvárásokkal és bajt hoznak magukra. És mit mondanak olyankor? 'Oh, Istenem!  Miért hoztad rám ezt a bajt? Én mindig jó ember voltam, jót tettem és sohasem feledkeztem meg rólad.' De a másik oldalon tele vannak elvárással.

Az élet játszmája során az ember megfeledkezik igaz természetéről. Elfelejti azt, hogy valójában miért van itt. És még szeretik is ezt, tudjátok? Szeretik azt mondogatni, hogy 'Én szegény!' Nem azt mondják, hogy 'Lényem isteni és én teremtek meg mindent.'  Szeretnek a jővőről álmodozni, elképzelni, hogy mi lesz majd egyszer a jővőben, vagy, hogy mi történt a múltban, újra meg újra felemlegetve azt. Gondoljátok, hogy ez fogja boldoggá tenni az emberiséget? Nem, ez csak nyomoruságot hoz rájuk." Sri Swami Vishwananda