Volt egyszer egy veréb. Elkapott egy halat és a hallal a csőrében az mondta magának: "Most hazarepülök és odahazam szépen megeszem a zsákmányomat". Amikor rászállt egy ágra, egy sereg varjú megkörnyékezte. Amikor felrepült, a varjak is felrepültek. Hol balra vette útját, hol jobbra, de a varjak csak követték. Végül csőrét eltátotta és a földre pottyantotta a halat. A varjak persze nekiestek a halnak. A veréb ezt gondolta magában: "Hát csak a halat akarták, ezért nem hagytak békén." Hasonlóképpen, ha mi is elengedjük az elmét, akkor a dolgok is elengednek bennünket és el fognak szállni.
A Sadhana ( a rendszeresen végzett spirituális gyakorlatok) segítenek nekünk, hogy elménkben "úszkáló halakat" elengedjük. Ha befejezted a lelki, spirituális gyakorlataidat, ne azzonal siess vissza napi világi teendőid elvégzésére. Igaz, hogy vannak dolgok, amiket nap mint nap kötelességed elvégezni a világban, de ha befejezted az imádat és a gyakorlataidat, próbáld meg a gyakorlásból nyert benned lévő energiát magadban integrálni és magadban elmélyülve a forrásra összpontosítani." Sri Swami Vishwananda
Гуруджи поёт бхаджан.
5 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése