A teljes önátadásról

Amikor teljesen átadod magad a Mesterednek, a Mester mindent fog jelenteni a számodra. A Mestered édesanyád lesz, aki anyai szeretét árasztja ki rád. A Mestered apád lesz, aki fegyelemre tanít téged. A világ meghal a számodra és Ö jelenti számodra a világot. A Mestered lesz at utad. Ezért van az, hogy amikor valaki elvonul egy ashramba, vagy egy kolostorba, elötte mindenét feladja. Feladja a családját, feladja a gyerekeit, feladja a férjét, a feleségét, feladja az édesanyját, az apját és csak Istennek él.  Mindig így müködik. A Gita-ban is úgyanezt olvashatjuk, amikor Krishna erröl beszél: az Istenmegvalósuláshoz, ahhoz, hogy felismerjük igaz Önvalónkat, mindent fel kell adnunk. Krisztus azt mondta: Nem azért jöttem, hogy békét teremtsek, hanem hogy  elválasszam az anyát a lányától. Azért jöttem, hogy elválasszam az apát a fiától.(szabad ford.) Ez azért fontos, hogy az ember feladja a ragaszkodását és felismerje, hogy ki az igazi anya. Máskülönben örökre az illuzióban fog élni. Amikor valaki mindent felad és átadja magát Istennek, cserébe mindent megkap! Mindent, ami igaz: azt, amiért itt van. Önmagvalósulás és Isten-megvalósulás lesz az eredmény. Megtapasztalja az Isteni Szeretetet. Ez kell hogy legyen a legföbb célja annak, aki a spitituális úton halad: elérni az Önmegvalósulást és folyamatosan érezni önmagában Isten Szeretetét. Sri Swami Vishwananda