Kérjünk Istentől vagy bízzunk Benne? | Bölcseletek a Mestertől

Nagyon gyakran az emberek azt hiszik tudják, hogy mi a legjobb a számukra, igaz? Ezért imádkoznak, és abban reménykednek, hogy az imáik beteljesülnek. Igen, az ima beteljesül, a kérdés csak az, hogy mikor? Amikor imádkoztok, azt várjátok, hogy az most azonnal teljesüljön, igaz? És ha ez nem következik be, akkor csalódottak vagytok. Ha pedig húsz év múlva teljesül, akkor is csalódottak lesztek. Tehát mindkét esetben, ha Isten az Ő idejében teljesíti az imátokat, csalódtok. Ez azt jelenti, hogy minden vágy csalódáshoz vezet. Mert mindaz amire vágysz, abban nincs meg a hit. Még akkor is, ha úgy tűnik, hogy hiszel, a bizalom hiányzik belőle. Mert amikor imádkoztok, azt csak félig meddig teszitek. Amikor imádkoztok, teljesen hisztek abban? Nem! Volt egyszer egy szent, akinek volt egy nagyon kedves tanítványa. És nagyon közel állt hozzá ez a tanítvány. Bármikor mehetett hozzá és bármit kérdezhetett tőle. Ahogy telt múlt az idő, a szent észrevette, hogy tanítványa egyre soványabb lesz. Kérdezte tőle, mi van veled? De ő nem válaszolt semmit Gurujának. Semmit nem kért Gurujától. Természetesen a Guru egy bölcs volt, becsukta a szemét és látta, hogy mi soványságának oka. De egyben próbára is akarta tenni a tanítványt. Egy nap magához szólította és azt mondta neki: 'Menj az Istenanya templomába és kérd őt.' Mivel a tanítványnak gondja volt otthon, annyira sem volt pénzük, hogy ételt vegyenek. Ezért a fiú koldulni járt és amit kapott azt édesanyjának adta. És kifogásokat talált, azt mondta, hogy el kell mennie és ő majd a barátja házában fog enni. Így hát ő maga nem evett, mindent édesanyjának adott. Ezért hívta magához Guruja egy nap és mondta neki, 'Miért nem kéred az Istenanyát?' Bármilyen problémád van, menj és kérd az Istenanya segírtségét.' Elment hát, hallgatva Gurujának utasítására, elment az Istenanya templomába, de amikor ott volt, úgy érezte,  nem akar semmit sem kérni az Istenanyától. Így hát visszament a Gurujához. A Guru megkérdezte, 'Kérted az Istenanyát?' Ő azt válaszolta, hogy ezt nem tudta megtenni. A Guru tovább erősködött, 'Menj, és mond el neki, Ő a te Anyád és segítenie kell, menj és kérj tőle!' Megint csak elment a templomba, de visszajött és ugyanaz volt a válasza. A Guru megint csak erősködött, hogy menjen. A harmadik alkalommal, amikor elment az Istenanyához,  zokogva ment vissza a Gurujához, hogy 'Nem tudtam tőle kérni'. és ez alkalommal a Guruja megölelte  és azt mondta, 'Helyesen cselekedtél. Mert ha kérted volna őt, ez azt jelentené, hogy nincs hited Istenben. Nem bízol abban, hogy bármit is tesz Isten, az helyes. Ezért kérnek az emberek, mert nem hisznek. Értitek? Ez a helyes hozzáállás. Az odaadás a helyes hozzáállás. Nem az hogy kérünk, hanem az hogy hiszünk.